A Magyarországon élő roma kisebbség nehézségekkel küzd a közélet minden területén, javítani kell hozzáférésüket az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, valamint az egészségügyi ellátáshoz, parlamenti képviseletük, és kulturális tevékenységeik finanszírozása megfelelő – állapította meg az Európa Tanács illetékes bizottsága hétfőn közzétett jelentésében.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottsága 2019 decemberében tett magyarországi látogatása alapján készített véleményt,
amely szerint sürgős intézkedések meghozatalára van szükség a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem sikeréhez, valamint a romák befogadó és minőségi oktatásának előmozdításához a szegregált területeken is.
Átfogó és hatékony programot kell kidolgozni a hátrányos helyzetűeket tanítók képzésére – emelte ki a jelentés. A jelentéstevők átfogó nemzetpolitikai keretrendszer létrehozását szorgalmazták a lakhatással kapcsolatban, valamint a szociális és támogatott lakhatás „jelentős fejlesztését” sürgették. Az egészségügyi ellátás terén a vélemény „átfogó cselekvési terv” kidolgozását kérte a romák által lakott hátrányos helyzetű területeken jelentkező szolgáltatási hiány kezelésére, valamint a diszkriminációellenes törvények megismertetését javasolták az egészségügyi szakemberek és a betegek körében egyaránt.
A tanácsadó bizottság elismeréssel szólt a nemzeti kisebbségek parlamenti munkában való képviseletéről, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos kulturális tevékenységek finanszírozásának folyamatos növekedéséről az elmúlt öt évben. Azt javasolták, hogy a magyar hatóságok vonják be a kisebbségek képviselőit az ilyen finanszírozás tervezésébe és elosztásába is.
A vélemény szerint a politikai diskurzusban és a médiában általánossá vált az elfogadás hiányának légköre, ami akadályozza a roma kisebbségekhez tartozók szabad véleménynyilvánítását. A jelentéstevők ezért arra szólították fel az illetékes hatóságokat, mozdítsák elő az elfogadás, a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös tisztelet szellemét, és határozottan ítéljék el a rasszista, kirekesztő nyelvezetet a közszférában.
Kijelentették továbbá, hogy az egyházak és a vallási felekezetek finanszírozási rendszere szintén lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetést, a kisebb létszámú közösségek alacsonyabb támogatása, illetve az ilyen felekezetek adózási státusa révén. A probléma orvoslása érdekében a tanácsadó bizottság annak biztosítására szólította fel a magyar hatóságokat, hogy törvényben és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát a hátrányos megkülönböztetéstől mentes vallási intézmények, szervezetek vagy egyesületek létrehozására.
