A koronavírus-járvány határozta meg idén a nemzetközi politikai folyamatokat, így a külügyminisztérium feladatait is. Komoly szerepet róttak a tárcára a járvány miatt előállt egészségügyi, gazdasági és társadalmi kihívások – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.
Éves meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: a cél, hogy az egészségügyi rendszer működőképes maradjon, ennek kell alárendelni az intézkedéseket és a döntéseket.
Ehhez megfelelő személyzet, védőeszköz és berendezés kell, az utóbbiak külföldi beszerzésénél hárult feladat a Külgazdasági és Külügyminisztériumra (KKM) – emlékeztetett.
Elmondta: védőeszközöket alapvetően mindenki Kínából akart vásárolni, nagy küzdelem folyt az országok között, az egész világ sorban állt. Magyarországon beteg ellátatlanul nem maradt, a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre álltak, 185 repülőgép hozott eszközöket – közölte.
Szijjártó Péter szerint fontos levonni a következtetéseket: keleti és nyugati irányban is érdemes jó, pragmatikus kapcsolatokat fenntartani, s fontos a saját védőeszközgyártó-kapacitás kiépítése. Ugyancsak lényeges a megfelelő szállítási kapacitás is, ezért vettek egy teherszállító repülőgépet – fűzte hozzá.
Kiemelte: a megoldást a vakcina jelenti, oltóanyagokat Keleten és Nyugaton is fejlesztenek, a kormánynak kötelessége biztosítani, hogy a lehető leggyorsabban biztonságos oltóanyaghoz jussanak az emberek. Nem lehet sem politikai, sem ideológiai kérdést csinálni a vakcina ügyéből – hangoztatta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Magyar Levente parlamenti (b) és Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (j).
MTI/Szigetváry Zsolt
Kitért arra:
Nyugaton öt vakcinafejlesztési projekt fut, és Magyarország 17,5 millió adag vakcinát kötött le. A Pfizer tart legelőrébb az engedélyezési folyamatban, az év végéig meglehet az engedély – közölte.
Arról is beszélt, hogy Kínában három gyártóval állnak kapcsolatban, és a héten megkapják az oltóanyagok dokumentációját. Az orosz vakcinát illetően pedig magyar szakemberek a múlt héten kimehettek Oroszországba, és azt mondták, a lehető legfejlettebb technológiával találkoztak – tette hozzá.
A külügyminiszter a gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kifejtette: teljesen új világgazdasági korszak kezdődött, és komoly verseny indult a kapacitások újraelosztásáért. Az eddigi eredmények alapján Magyarország a nyertesek közé tartozik – jelentette ki.
Megjegyezte: Magyarországon a segélyek helyett a munkahelyek biztosítására helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében támogatják a beruházásokat.
A társadalmi kihívásokról elmondta: amikor tavasszal beütött a járvány első hulláma, a teljesen ismeretlen és váratlan egészségügyi kihívás komoly riadalmat okozott, és szigorú intézkedések, korlátozások léptek életbe. A magyar államnak az volt a feladata, hogy minden külföldön lévő és hazatérni akaró magyarnak biztosítsa a lehetőséget a hazatérésre, és több mint 11 ezer embernek segítettek – idézte fel. Hozzátette: minden idők legnagyobb magyar hazatérési akciója volt ez, mindenkit hazahoztak, aki haza akart jönni.
Szijjártó Péter a bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) kérdésére elmondta:
úgy tűnik, az ukrán kormányzat politikai fókuszában továbbra is a kárpátaljai magyarok fenyegetése áll, elfogadhatatlan, ami ott történik, a nyugati országok mégsem szólalnak meg az ügyben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (szemben, k) éves meghallgatása az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. MTI/Szigetváry Zsolt
Az uniós költségvetésről elmondta: az uniós források járnak a magyaroknak, mert hozzájárulnak az Európai Unió (EU) gazdasági teljesítményéhez, és Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta a piacait. A vétó emelése európai szerződésekben rögzített jog, ezzel élt Magyarország és Lengyelország, és az a megállapodás, amelyet remélhetőleg a mostani csúcson elfogadnak, biztosítja, hogy politikai, ideológiai alapon Magyarországtól forrásokat nem lehet elvenni – jelentette ki.
Több képviselő felvetésére a tárcavezető kiemelte:
a kormány nemzetpolitikáját az a hozzáállás határozza meg, hogy megkérdezik a határon túli magyar közösségektől, mire van szükségük, és ők azt kérték, hogy gazdaságilag erősítsék meg a közösségeket, ennek megfelelően gazdaságfejlesztési programokat hajtanak végre.
Gurmai Zita (MSZP) kérdésére közölte: a visegrádi csoportban (V4) a kölcsönös tisztelet alapjára helyezik az együttműködést, és természetes, hogy vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de nem bírálják egymást emiatt.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) érdeklődésére elmondta: fel kellene gyorsítani a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját.
Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők felvetésére Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-nak segítenie kellene, hogy minden ember ott tudjon maradni, ahol él, támogatnia kellene a megfelelő életkörülmények megteremtését.
Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar–amerikai kapcsolatok alakulásáról. A külügyminiszter kijelentette: a kölcsönös tisztelet alapján kívánnak közeledni mindenkihez a nemzetközi politikai térben.
