A koronavírus következtében elhunytakat nyilvántartó statisztikai adatok mögött minden esetben a hátrahagyott hozzátartozók, barátok mély gyásza, fájdalma húzódik meg, akik elveszített szeretteiktől méltó módon szeretnének búcsút venni, amire a jelenlegi körülmények miatt sajnos egyre kevésbé van lehetőségük.
A helyzetet a járványügyi óvintézkedések mellett a temetkezési vállalatok véges kapacitása is megnehezíti. Erre ugyanis, amikor immár több mint 6 ezer ember életét követelte a járvány, a Temetkezési és Hamvasztási Szolgáltatók Szlovákiai Szövetsége (SAPaKS) elnöke, Ladislav Stríž szerint senki nem volt, nem is lehetett megfelelően felkészülve.
Mindezek következtében nagyon elhúzódik a végső búcsúvétel megvalósulása, egyrészt sokat kell várni a hivatalos ügyintézésre, például a halotti bizonyítvány kiállítására, majd magára az urnára, ez nem egy esetben két-három hétbe is belekerül.
Az országban hét krematórium működik, ebből jelenleg hat üzemel, 12-én ugyanis leállították az érsekújvárit. Stríž szerint a helyzet tarthatatlan, ezzel a kormánynak is foglalkoznia kellene. A temetkezési vállalatok kapacitását az is befolyásolja, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, ráadásul a meglévő alkalmazottak közül sokan járnak a kórházakba, ahol gyakran megfertőződnek és ilyenkor a temetkezési vállalat karantén alá kerül.
„A helyzetre való tekintettel embereik két-három műszakban dolgoznak, de a húrt nem lehet a végletekig feszíteni“ – magyarázza Stríž, aki szerint segítene a helyzeten, ha a temetkezési vállalatok alkalmazottait a járvány első vonalában lévők között oltanák.
„A temetkezési vállalatoknak segítségre van szükségük. Naponta 100-110 halálesettel kell számolniuk, ilyesmivel soha nem szembesültek“ – mondta. Annak ellenére, hogy már régebben figyelmeztetnek a nehézségeikre, eddig semmilyen segítséget nem kaptak az államtól. A fertőzés veszélye miatt egyes helyeken úgy döntöttek, hogy nem vállalják az elhunytak öltöztetését, mindezt annak ellenére, hogy a tiszti főorvos írásban igazolta, a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak nem terjesztik a vírust.
„Ennek ellenére inkább átengedik a temetés megszervezését a konkurenciának“ – nyilatkozta Stríž. Akik vállalják, azok pedig jelentős pótdíjat számolnak fel a segédeszközökre és fertőtlenítőszerekre, mivel ezeket számukra nem biztosítja az állam, az egészségügyben dolgozókkal ellentétben. Így ezt is a hátramaradottaknak kell megfizetniük. Stríž szerint ennek az összegnek nem szabadna meghaladnia a 60 eurót.
„Fájlaljuk és egyben mélységesen elítéljük egyes temetkezési vállalkozók lelketlen kapzsiságát, akik képesek ezért akár 400-1000 eurót is felszámolni“ – tette hozzá.
Egyben arra is felhívta a hozzátartozók figyelmét, hogy a temetés megrendeléskor előre kérdezzenek rá ezekre a tételekre. Ugyancsak megdrágítja a temetést a holttest tárolása is. Két hét esetén ez már komoly összeget jelent, melyet egyéb költségek lefaragásával lehet ellensúlyozni, például a hátramaradottak nem kötelesek a temetkezési vállalattól rendelni a virágokat, de a túlárazott koporsókra is érdemes odafigyelni.
Stríž szerint a temetkezési vállalatok zömmel tartják az áraikat, mert átérzik a jelenlegi helyzetet, azt, hogy az emberek közel 60 százaléka a gazdasági nehézségek miatt az utóbbi időben a kevésbé költséges szertatásokat kénytelen választani. A koporsóért megközelítőleg 50 eurót hajlandók fizetni, a koszorúkért átlagosan 20 eurót és többen döntenek a szertartás nélküli hamvasztás mellett, inkább otthoni magányukban vesznek végső búcsút szeretteiktől.
Egy átlagos temetés költsége 600-900 euróig terjed, de ez is sok mindentől függ, például hogy élő vagy művirágból készült koszorúkat szeretnének. A temetési költségek részletekben történő fizetésére Csehországgal ellentétben Szlovákiában nincs mód.
Több panasz érkezik arra is, hogy egyes temetkezési vállalkozások a nehéz helyzetre elfogadhatatlanul reagálnak, például a krematóriumokban lerövidítik a szertartást, aminek következtében a hozzátartozóknak mindössze néhány percet hagynak a búcsúvételre. A helyzetet nehezítik a járványügyi intézkedések is, melyek korlátozzák a szertartáson résztvevők létszámát, lehetetlenné téve így a hátramaradottak számára a méltó búcsút, aminek a jelenlegi helyzetben, a sok hirtelen haláleset miatt még nagyobb jelentősége lenne.
Az intézkedésekkel nem ért egyet Stríž sem, aki szövetségük nevében kérte a tiszti főorvost, hogy módosítsanak a szertartásokon engedélyezett létszámon, mivel sok esetben előfordul, hogy többen érkeznek a búcsúztatásra, mint szabadna. Hangsúlyozta, a temetkezési vállalkozóknak nem feladatuk az igazolások ellenőrzése, ahogy az sem, hogy elküldjék a gyászolókat a szertartásról, mindez tehát sokkal érzékenyebb hozzáállást igényelne.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
