Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilépés (Brexit) negatív következményeit – közölte az uniós parlament szerdán.
A keddi vitát követően szerdán reggel kihirdetett eredmény szerint az EP 660 szavazattal, öt ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a megállapodást.
A felek 2020. december 24-én egyeztek meg az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. A fennakadások elkerülésére az EP elfogadta, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz a szerdán megadott parlamenti hozzájárulásra volt szükség.
Az EP a megállapodásról állásfoglalást is elfogadott, amelyben a képviselők üdvözölték az egyezmény létrejöttét, de történelmi hibának nevezték a brit kilépést, arra emlékeztetve, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit.
Üdvözölték a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, és hozzátették, hogy az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok akár jövőbeli megállapodások számára is mintául szolgálhatnak. Az EP egyetértett a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is.
Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, és nem vesz részt az Erasmus+ diákcsereprogramban.
Hangsúlyozták, hogy az Ír-sziget békéjének megőrzése az EP egyik fő célkitűzése volt.
Ezzel összefüggésben arra szólították fel a brit kormányt, hogy „jóhiszeműen járjon el, haladéktalanul és teljes körűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit, azon hiteles és átfogó menetrend alapján, amelyet az Európai Bizottsággal közösen határoztak meg”.
Az Európai Parlament hozzájárulása után ahhoz, hogy a megállapodás május elsejéig véglegesen életbe léphessen, még szükség van az EU Tanácsának – lényegében már csak formalitásnak számító – döntésére.
„A sárdobálás helyett” le kell vonni a következtetéseket
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: „a sárdobálás helyett” le kell vonni a következtetéseket. A közleményben Győri Enikő fideszes európai parlamenti (EP-) képviselőt idézve azt írták:
a két fél közötti baráti kapcsolatoknak fenn kell maradniuk, túl kell jutni a sérelmeken, csak így csökkenthetők a veszteségek.
„Először fordult elő a történelem során, hogy egy ország lakossága úgy döntött, távozik az Európai Unióból. Az EU-nak tehát le kell vonnia a következtetéseket. Az önvizsgálat mindig hasznos, ilyen esetben pedig létszükséglet. Az EU jövőjéről szóló konferencia a megfelelő alkalom erre, ne mulasszuk el a pillanatot az őszinte szembenézésre” – fogalmazott Győri Enikő.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel azonos időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is. A megállapodás a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett a halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz.
(MTI/Felvidék.ma)
