A párkányi Kereskedelmi Magánakadémiát id. Mokos András mérnök hozta létre 1989-ben, amikor ismerve a helyi és régiós igényeket úgy ítélte meg, hogy ennek az iskolának létjogosultsága van, és lesz a jövőben is.
1992. szeptember 1-től az iskola megnyitotta kapuit szlovák és magyar tanítási nyelven, az alapiskolát végzett tanulók számára a négyéves tanulmányi szakot, a középiskolát végzett tanulók számára pedig a kétéves felépítményi szakot.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s egyre nagyon érdeklődés mutatkozik az iskola iránt, mely sok tanulmányi szakkal bővült az évek során. Látogatásomkor az igazgatónő, Szitás Emília szívélyesen végigvezetett egy-egy korszerűen felszerelt szaktantermen, ahol a tanulók gyakorlati oktatásban részesülnek.
(Fotó: Kereskedelmi Magánakadémia)
Így jutottunk el a szintén kitűnően felszerelt konyhába, ahol éppen egy vadonatúj szeletőgépet próbáltak ki a tanulók és a mesternő. Mint megtudtam, ezt a gépet kapták egy rangos gasztronómiai verseny díjaként Magyarországon.
Erről beszélgettem Bottyán Szilvia mesternővel, aki tizenkét éve van a szakmában.
Ez év tavaszán „Magyarország ételét” Párkányban főzték. A versenyt negyedik alkalommal hirdette meg az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete. A rangos gasztronómiai vetélkedő a Magyarország étele címet kapta. Bottyán Szilvia már az előző éveken is bejelentkezett tanítványaival a vetélkedőkbe, s legutóbb a negyedik díjat hozták el.
Idén egy diákot vihetett az étel elkészítésére, s a bajtai Ferner Valentinával nyerték meg az igényes versenyt, melyben részt vehetett a világ bármely táján élő honfitárs, kiemelten az elcsatolt területekről.
A verseny feltételei: A verseny rendezői maximum öt elemből (pl. hús, köret, mártás, ragu, krém, stb.) álló innovatív, de populáris új étel(ek) nevezését várják. Elvárás, hogy az étel a legtöbb átlagos felszereltségű konyhán, akár nagy adagszámban is elkészíthető legyen és értékesítési szempontból is megfeleljen a magyar igényeknek.
Az étel megalkotása során fontos szempont, hogy hangsúlyos szerepet kapjon tradíció, a regionális hazai alapanyagok felhasználása.
A nevezett ételre vonatkozó követelmények: A versenyen szereplő ételnek főfogásnak kell lennie (lehet készétel, egytálétel, grillezett étel, ragu, frissensült stb.), és a készítés során fel kell használni a kötelezően előírt alapanyagokat. Az étel elnevezése: Az ételek megnevezése nem vezetheti félre a fogyasztót, ugyanakkor legyen egyszerű, érthető, adjon információt a jellemző összetevőkről és ételkészítési eljárásokról.
(Fotó: Kereskedelmi Magánakadémia)
Az ételek elnevezésénél (étel nevére és a fantázianevére vonatkozóan is) az „Egy a természettel” elvet kérik figyelembe venni. Az étel és fantázianevek kiválasztása az erdőkhöz, mezőkhöz köthető legyen, és azok üzenetének megfelelően kerüljenek kiválasztásra.
Alapanyag megkötés: A verseny során kötelezően használandó alapanyagok: 1. bármely kereskedelmi forgalomban beszerezhető vadhús, 2. a Naszálytej Zrt. Fittej írója, (az író a korabeli magyar konyha jellemző alapanyaga volt) 3. valamint egy bármely HÍR védjegyes termék, és/vagy bármilyen eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel uniós oltalom alatt álló mezőgazdasági termék és/vagy élelmiszer. Ezeket az étel elkészítése során kötelezően használni kell. Ezen túlmenően a recepthez használandó alapanyagok tetszés szerint megválaszthatók.
A verseny során fűszerre és ízesítőre vonatkozó megkötés nincs, előre egyeztetve azok szabadon használhatók. Költséghatár: A nettó bekerülési alapanyag költség maximum 1500.- Ft/adag. (Az étel kalkulációjához csak kereskedelemben beszerezhető alapanyag használható!)
Nos, ezeknek az igényes feltételeknek kellett megfelelniük, ami oly mértékben sikerült, hogy a 44 résztvevőből Bottyán Szilvia tanítványával, Ferner Valentínával Párkányba hozták az első díjat.
Nyertes ételüknek a Ételünk a Nagyerdő mesés mágiája fantázianevet adták. A finom és gusztusos ételben felhasznált alapanyagok: baconbe göngyölt sült vaddisznósüldő-karajfilé vargányás kolbásztöltelékkel, berkenyés, almás mustármártással, ropogós szőgyéni savanyú káposztás „buborékkal”, továbbá barna sörben párolt tépett sertéscsülök, medvehagymás-juhtúrós sztrapacskával, langyos zöldséges csalamádéval és tárkonyos írósodóhabbal.
Mint a mesternőtől megtudtam, a rangos díj kötelezettségekkel is jár a közeljövőben. A mesternő a későbbiekben egy televíziós közvetítésben fogja bemutatni az ételt, annak készítési fázisait, valójában mindent, ami „Magyarország ételének” elkészítéséhez szükséges.
(Fotó: Kereskedelmi Magánakadémia)
Az eseményről, sikerről beszélgetve a mesternőn, és tanítványán érződött az öröm, melyet nemcsak önmaguknak, de közösségüknek, az iskolának, a Felvidéknek is szereztek. A tanárnő elmondta, hogy a többlépcsős verseny előkészületei nemcsak az iskolában zajlottak. Rengeteg időt, energiát adtak bele mindketten. A diáklány nagy hálával és tisztelettel szólt mesteréről, akitől nagyon sokat tanult a három év alatt, s majd a következő években is, hiszen most az érettségi megszerzése a célja.
Az eredményeket így összegezte a nánai születésű, Szőgyénben élő mesternő „Szakoktatóként a gasztronómia csodás világával ismerkedem évről évre, hogy ismereteimet megmutathassam, képességeimet fejleszthessem, majd tovább örökíthessem a jövő generációi számára. Bízom benne, hogy a verseny által megmutathatom a diákjaimnak, hogy a lehetőség mindenkiben ott van, s a célok nem korhoz kötöttek. Hiszem, hogy egy oktató jó példával tanítja a diákjait, s ennek szellemében teszem én is ezt”.
Hálával szólt a családjáról is, akik mindenben támogatják őt, s persze az iskola igazgatósága is.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
