A nemzeti összetartozás napján adták át a Csemadok-díjakat

Június 6-án Éberhardon tartotta meg a Csemadok Országos Tanácsa a nemzeti összetartozás napját, ezen adták át a Csemadok-díjakat is. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét az Apponyi-kápolnában, amelyet Zsidó János nyékvárkonyi esperesplébános és György András somorjai lelkész celebrált.

György András igehirdetésében kifejtette: 101 éve gyászolunk, de a gyászunk nem ért véget, ahogy a temetés sem ért még véget. A lelkész úgy véli, Isten mögöttünk áll, és rajtunk keresztül kívánja feléleszteni mindazt, ami tőle származik. Zsidó János imájában kérte, maradjon meg a magyarság, amihez az is kell, hogy a magyar gyermek magyarul tanuljon és imádkozzon.

A magyar ember legyen büszke magyarságára – kérte Zsidó János. Az istentisztelet alatt Varga Imre gímesi zenetanár volt a kántor, ezzel kötötte össze a szórványvidékeket a Csemadok.

A rendezvényen az ünnepi beszédet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondta. Az 1920-as békediktátum következtében Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának 60 százalékát, köztük 3,3 millió magyart veszített el. 101 esztendővel ezelőtt magyar családokat választottak el egymástól. Nincs olyan család a Kárpát-medencében, melyet ne érintett volna ez a tragédia.

Bárdos Gyula mellett Valacsai Edit a nemrégiben megválasztott éberhardi polgármester és Pomichal István, Fél polgármestere (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Őseink nem adták fel

Szüleinknek, nagyszüleinknek, dédszüleinknek olyan dolgokon kellett keresztülmenniük, „amit mi még csak el sem tudunk képzelni. Egyik a napról a másikra arra ébredtek, hogy nem értik, miért beszél más nyelven hozzájuk a tanító, miért kell hátrahagyniuk a házat, a falut, a közösséget, amely eddig az otthonuk volt, s egyetlen kis csomaggal útnak indulni? Miért lettek ellenségek azok szemében, akikkel eddig békében éltek?

Ők mégsem adták fel, mert szívükbe íródott a törvény, amelyet Arany János a következőképpen fogalmazott meg: Ha minket elfú az idők zivatarja: Nem lesz az istennek soha több magyarja” – emlékeztetett Potápi Árpád János.

Potápi Árpád János ünnepi köszöntője (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták Apponyi Albert síremlékét, majd a rendezvény a kultúrházban folytatódott, ahol átadták a Csemadok-díjakat is, amelyeket a szövetség a magyar kultúra napja alkalmából szokott átadni, ám a járvány miatt kialakult helyzetben erre nem volt lehetőség.

Potápi Árpád János és Czibalmosné Molnár Éva koszorúztak (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A Csemadok-díjak átadása

A kitüntetések átadása előtt Bárdos Gyula köszöntötte az ünneplőket, kifejtve, bízik benne, hogy a járványhelyzet enyhülése után a Csemadok élete is visszatér a normális kerékvágásba, valamint köszönetet mondott a szervezőknek az elvégzett munkáért.

Az elismeréseket Potápi Árpád János államtitkár, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, illetve Mézes Rudolf és Balogh Gábor alelnökök adták át. Csemadok Életmű Díjat kapott Kantár Éva Szímőről, Petro Lajos Vilkéről, Suba Anna Vágtornócról és Szcsuka Edit Hosszúszóról.

Bárdos Gyula és Mézes Rudolf elhelyezik a Csemadok koszorúját (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A Csemadok Közművelődési Díjat a losonci Gaál Ildikó, a nemeshodosi Győri Béla, az ipolybalogi Lőrincz Sarolta Aranka, az alsószeli Morovics Ibolya, a csicsói Nagy Géza és az ógyallai Radosicky Györgyi vehette át.

Az emléknapon adták át a Gyurcsó István-díjat is, amit az Éberhardon élő Horňák István és a dunaszerdahelyi Molnár Zsuzsanna kapott. A Fábry Zoltánról elnevezett elismerésben a szatmárnémeti Muzsnay Árpád újságíró részesült, amit Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztálya vezetője, Potápi Árpád János és Bárdos Gyula adtak át.

Csemadok-díjak (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Muzsnay Árpád köszönetet mondott, kiemelve a Csemadokkal való jó együttműködést, aminek köszönhetően számos felvidéki barátra tett szert. Horňák István a díjazottak nevében mondott köszönetet.

Biztató, hogy ragaszkodunk a nyelvünkhöz

A díjak átadása után Kovács László történész tartott előadást Meghaladható-e Trianon? címmel, melyben kiemelte: Trianonhoz több út vezetett, az egyik a nemzeti kisebbségben élők külföldön kifejtett propagandája volt. Sajnos rossz színben tüntették fel Magyarországot a nyugati sajtóban, és ez a propaganda negatívan hatott.

Muzsnay Árpád Fábry Zoltánról elnevezett díjat kapott (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

„A történelem nem ismer példát arra, hogy egy nemzeti kisebbség egy évszázadon át annyira ragaszkodjon a nyelvéhez és kultúrájához, mint a magyar, és ez önmagában biztató. A világban lassan, de biztosan terjed az emberi jogok tisztelete és az önszerveződés gyakorlata. Sorolni tudjuk a példákat a jól működő autonómiákról.”

Az Egymásért… című műsor (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A nemzeti összetartozás napja az Egymásért… című zenés összeállítással ért véget, amelyben magyarságról és az Isten szeretetről szóló énekek is elhangzottak. A rétei Bodnár Beáta, Metzner Dóra és Szitka Lea a közönséget is megénekeltették.
A Csemadok országos rendezvényének résztvevői megtekintették a Fórum Intézet által összeállított „Trianon 1918-1920. Az államfordulat eseményei a mai Dél-Szlovákia térségében címmel.

A nemzeti összetartozás napi ünnepség végén a jelenlévők Isten áldását kérve elénekelték a magyar himnuszt.

(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)