Szeptember 25-én nyitotta meg kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Emlékeimbe révedek, 1971-ben már az első budapesti Vadászati Világkiállítás nézője is lehettem. Az impozáns rendezvényből kevés maradt meg bennem, legfeljebb az, amikor politikusaink, Kádár János és sleppje trófeái előtt álltam meg egy percre.
Napjaink honatyái közül is sokan hódolnak e szenvedélynek, „nincs új a nap alatt” mondhatnánk epésen. De ezt a témát egy másik cikkemben már alaposabban kifejtettem.
No, de ne politizáljunk, hiszen egy zenei összeállítás újabb epizódját vetem papírra. Valóban, a vadászat témája a zeneirodalomban is nyomot hagyott.
Kezdjük egy barokk operával, Charpentier Actéon című műve igazi horror: a címszereplő egy medvevadászat során meglesi a nimfákkal fürdőző Diana istennőt, aki haragjában szarvassá változtatja. Az átváltozás kárvallottját – nem ismervén a gazdira – saját vadászkutyái marcangolják szét. Talán a leghíresebb vadászattal foglalkozó mű Weber A bűvös vadász című operája misztikus történetekkel tarkított mese egy lövészversenyről, amikor a gonosz hatalmak is beavatkoznak a nemes viadalba. A mű vadászkórusa az operairodalom egyik legismertebb sikerszáma, a „Bánat völgye a földi lét” című bordal pedig arra világít rá, hogy a siker egy kis itókával is fokozható. Mikor e sorokat írom, az opera 1959-es felvételből készült válogatást tartom kezemben, a pulpituson a híres magyar karmester, Vaszy Viktor állt, Gáspár szólamát a kiváló basszus, Szalma Ferenc, Agátát Moldován Stefánia énekelte. Egy érdekesség, a kiadványból kifelejtették az előbb említett híres kórust.
Az ezredfordulón Nürnberg városába vetett a sors, s miután feladataimat elvégeztem, beültem a helyi opera előadására. Számomra egy ismeretlen darabot, Lortzing Az orvvadász, avagy a természet hangja című dalművet játszották. Az 1842 szilveszterén bemutatott opera sztorija igencsak bugyuta, Baculus iskolamester vadászati szenvedélyének tévelygésére épül. Élénken él bennem az előadás, a nézőtéren csak néhány tucatnyi néző foglalt helyet, viszont a szereplők – ettől függetlenül – fergeteges előadást produkáltak.
De ne ragadjunk le az opera műfajánál! Joseph Lanner az 1834-es báli szezonban Vadászkedv- galopp darabjával, nyitó kürtjelzéssel és igazi mordálylövéssel lopta be magát a közönség szívébe. Paganini: 9. „Vadászat” caprice-át és Schumann: Erdei jelenetek – Vadász a lesen (op. 82) darabját is az úri sport inspirálta.
Még hosszan folytathatnánk a sort, de gondoljunk a modernebb időkre is! 1984-ben adta ki a Hobo Blues Band kétlemezes összeállítását Vadászat címmel, amelynek tematikája direkt és indirekt módon járja körül a témát, s a szövege a politikai felhangtól sem mentes. Jóllehet Földes László, Hobo stílusa elég speciális volt, az album igazi közönségsikert aratott.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
