November 11-én kezdődött az 53. Kazinczy Napok a kassai Márai Stúdióban, a Csemadok Kassai Választmánya szervezésében. Hanesz Angelika elnök megnyitója után egy kerekasztal-beszélgetés zajlott, melynek témája a magyar nyelv veszélyeztetettsége volt.
Ezt Duncsák Mária, nyugalmazott tanár vezette. Bevezetőként elmondta, anyanyelvünk legősibb kincsünk, nemzeti identitásunk része, melyre kedvezőtlen hatást gyakorol a globalizáció és a technika fejlődése. Ebben a helyzetben mi az egyszerű halandó teendője? Beszélgetőtársaival erre a kérdésre kereste a választ.
Mielőtt a jelenlévők belefogtak volna a kérdés taglalásába, Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár foglalta össze ezzel kapcsolatos véleményét. Ő személy szerint nem tudott részt venni, így felvételről hallgattuk meg gondolatébresztő összefoglalóját.
Veszélyeztetett a magyar nyelv? – tette föl a kérdést. – Igenis, meg nem is!
A világon nagyjából 6.000 nyelvet beszélnek. Ezek 96%-át a populáció 4%-a használja. A világ 200 államára tehát átlagosan 30 nyelv jut. Európa nyelvileg szegény terület.
A magyar nyelv a többihez képest a 40-50. helyen áll lélekszámát tekintve. Hosszú távon azok a nyelvek maradnak meg, amelyek a Microsoft és Nokia szövegeit lefordítják, 40-50 nyelv tartozik ebbe a kategóriába. Tehát a magyar még éppen csak belefér!
Borúlátó becslések szerint, 40-50 év múlva a nyelvek 90%-a eltűnhet, vagy súlyosan veszélyeztetett helyzetbe kerül.
Trianonban a magyar lakosság egy harmada idegen uralom alá került. A horvátországi magyarok helyzete ma jónak mondható. De kisebbségi helyzetben a nemzeti közösségek fokozott veszélyben vannak. Az állam hozzáállásán múlik a helyzetük. Ám befolyást gyakorol a többségi társadalom viszonyulása is.
A vegyes házasságokban a gyerekek rendszerint a többségi nyelvet sajátítják el. Kevesen ismerik föl a kétnyelvűség előnyét.
Az a tapasztalata, a nemzetiségi egyetemisták két nyelven nem azon a szinten kommunikálnak, mint elvárható lenne. Tehát kettős félnyelvűséggel találkozunk. Ez a nyelvi funkciók szegényedésével jár, ami végeredményben az anyanyelv visszaszorulását jelenti. Jelenleg a székelység a legkevésbé van kitéve ennek a veszélynek.
Viszont az anyaországban is veszélyek fenyegetnek. A Magyar Tudományos Akadémia csak angol nyelvű műszaki, természettudományi és orvosi műveket fogad el! Ez az első lépés a nyelvfejlődés visszaszorulására. Ha nincs terminológia, nem lehet a nyelvet használni. Ráadásul ezt erősíti a globalizáció. Pomozi Péter később hozzáfűzte, ez abból adódik, hogy az EU-pályázatok csak angol nyelvűek. Kazinczy a honi tudós társaság fő feladatának a magyar nyelv fejlesztését tartotta. Az utód MTA most nem ezt tartja feladatának.
A másik ilyen veszélyforrás – Pusztay szerint – az okostelefon. Nem folyik érdemi kommunikáció. Előre gyártott elemekkel, ikonokkal válaszolgatunk.
Szólt a nyelvjárásokról is. Magyarországon azok eltűnése nem jár nyelvvesztéssel, de határon túl igen. December elseje 2020 óta a Magyar Nyelvjárások Napja. Így kívánják felhívni a figyelmet ezek fontosságára.
Pomozi Péter nyelvész és tanár feltette a kérdést, miért baj az, ha egy nyelv kihal? Ez milyen veszélyekkel jár? A Kárpát-medence egyes régióiból a magyar nyelv eltűnt. Egy negatív folyamat része vagyunk, mely 1920 óta tart. Kassán a vasmű létesítésének következtében atomizálódott a kisebbségi közösség. Közben nem ezt kell nézni, hanem azt, hogy egy olyan nyelvi közösség részei vagyunk, melynek nyelve négyezer éves múltra tekint vissza.
Nem azt kell nézni, hogy Kassán 2,7% a magyarok aránya, hanem azt kell tudatosítani, hogy a Kárpát-medencében 12,5 millió magyar él. Ennek a közösségnek van a legnagyobb kultúrája.
Ki kell szabadulni a rezervátum-tudatból. Nem rezervátumban élünk, területünk a lengyel határig terjed. Hiszen Árva vára is a magyar történelmi tudat integráns része. Ez a szemléletváltás hasznos hozadékokkal járna.
Duncsák Mária ezután aziránt érdeklődött, hogy milyen veszélyek fenyegetik anyanyelvünket a Felvidéken.
Orosz Örs a tíz évvel ezelőtti helyzetet vette alapul, amikor fiatal végzősként belecsöppent a közéletbe. Fico volt a kormányfő, a Szlovák Nemzeti Párt a koalíció része volt. Malina Hedviget és a magyar szurkolókat megverték… 18.000 objektum feliratait térképezték föl 540 településen. Ekkor tapasztalták, mennyire katasztrofális a helyzet. Ezzel indították a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalmat, ami néhány tucatnyi embert megmozgatott.
Fiala János, Dublinban élő sikeres felvidéki jogász 20 pert is megnyert ezen a területen. Néhányat egészen Strasbourgig kellett vinni.
Nyilvánvaló, nem mindenki születik szabadságharcosnak. Az erre hajlamos embereket össze kell gyűjteni és azután házon belül rendezni kell a soraikat.
Eddigi tevékenységük során sikerült néhány eredményt elérniük. Egyes vasútállomásokon kikerültek a magyar helységnévtáblák. Az útjelző táblák egy része kétnyelvű lett és néhány törvény kedvező módosítására is sor került.
Pomozi megjegyezte, a matricákkal kezdődött ez a tevékenység és a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom sikereket könyvelhetett el. Újabb kitörési pontot jelent, ha sikerül meggyőzni a boltost, hogy vevőit anyanyelvükön köszöntse.
A magyar nyelvet el kell fogadtatni, mint környezeti nyelvet.
A Kukkónia Polgári Társulás is léphetne ezen a területen. A Székelyföld példaként szolgálhat. Az EU-n belül nem különlegesség, hogy több nyelven tüntetik föl a termékre vonatkozó információkat a csomagoláson. Így a székely példa nálunk is hasznosítható.
Duncsák azután felvetette, van-e szándék arra, hogy anyanyelvünket megőrizzük. Az anyanyelvnek az otthonosság érzetét kell nyújtani és jó érzéssel eltöltenie használóját.
Móritz László újságíró, svédországi székely szerint, tenni kell azért, hogy a nyelvhasználat ne szűküljön be. Az elszakított területeken háttérbe szorul. Skandináviában más a helyzet, mert ott az állam támogatja a kisebbségeket. Az 1980-as évekig az 56-osok domináltak a kultúra területén. Tudatosan küzdöttek. Tőlük a stafétabotot a Jugoszláviából és Romániából érkezők vették át. Beépültek szervezeteikbe, nem kívántak külön működni.
2010 óta azonban változott a helyzet. Az újabban betelepülő magyarokat csak a pénz érdekli.
„Nem magyarkodni jöttünk!” – hangoztatják. – „Magyarországon diktatúra van!” Hogy a gyerek sikeres legyen, otthon svédül beszélnek. Az ilyen fiatal kikerül az életbe és azt hangoztatja: én svéd vagyok! De a többiek nem fogadják be. Te nem lehetsz svéd! Miért? Mert Ilosfalvi Endrének hívnak!
Tehát maguk a szülők okozzák a nyelvzsugorodás. A nagyapákon, szülőkön múlik, a magyar nyelvet tovább adják-e. Több tucat svéd, akiknek felmenői között magyarok voltak, tanulnak magyarul. Egyre többen vannak. Gyermekeiket is tanítják. De ez nem állítja meg a sorvadást.
Közben a migránsok meg azt mondják, mi vagyunk a svédek, mi vagyunk többen. Ti 500 éven át raboltatok, ezért ez most nekünk jár!
A globalizáció kikezdte a svéd nyelvet is. Az a szemlélet uralkodott el, hogy elég az angol, nem kell svédül megtanulni. A svéd nyelvtanárok meg bólogatnak. Látjuk, az MTA is magyar nyelv ellenes. Ezért van szükség a magyar nyelvet védő törvényre. Meg kell akadályozni a nyelv szétforgácsolódását.
Pomozi hozzáfűzte, a nyelvtörvénynek Szlovákiában rossz csengése van, de Európában vannak jó nyelvtörvények. Pozitív finnországi és szlovéniai példát említett.
Zárógondolatként Duncsák a legnagyobb magyar egyik intelmét idézte, melyet 1842-ben fogalmazott meg: „Rég elismerték hazánknak messzebbre látó hívei, hogy nyelvünk körül forogna nemzeti létünk. Nyelvére kellene ügyelni a magyarnak mindenekelőtt, ha élni akar.”
Reméljük, az MTA tagjai is újra felfedezik és magukévá teszik egyik alapítójuk gondolatát.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
