Románia elvesztette az Európai Bizottság (EB) elleni pert, amelyben a nemzeti régiókról indított európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét kifogásolta.
Az Európai Unió luxembourgi Törvényszéke által szerdán kimondott ítéletet az intézmény honlapján ismertették. A Törvényszék elutasította Románia keresetét.
A bírói testület megállapította: az EB csak akkor tagadhatja meg egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, ha arra a következtetésre jut, hogy teljesen kizárható a kezdeményezés nyomán olyan javaslat benyújtása, mely az uniós szerződések végrehajtásához kapcsolódó jogi aktusra irányul. Ha az EB nem juthat ilyen következtetésre, köteles nyilvántartásba venni a polgári kezdeményezést, hogy lehetővé tegye az intézményeken belüli politikai vitát, amely e nyilvántartásba vételt követően kezdődik.
Az elsőfokon kimondott ítélet ellen a közléstől számított két hónapon és tíz napon belül lehet kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést benyújtani a Bírósághoz.
Románia 2019 júliusában nyújtott be keresetet az Európai Unió Törvényszékéhez, azt kérve, hogy semmisítse meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló EB-határozatot. Az Európai Unió luxembourgi törvényszéke honlapján elérhető kereset szerint Románia úgy ítélte meg, hogy az EB túllépte a hatáskörét, amikor 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést.
Románia álláspontja szerint a szabályozni kívánt kérdésben az EU nem illetékes.
Míg az Európai Unió Törvényszéke elbírálta Románia keresetét, a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei teljesítették a kezdeményezés érvényességi feltételeit. Több mint 1,4 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze, és a megkövetelt hét helyett 11 országban gyűjtöttek a küszöbértéknél több aláírást. Eddig hét ország illetékes hatóságai igazolták hivatalosan is a küszöbérték túllépését, ez pedig az aláírásgyűjtés érvényességét jelzi.
Románia korábban az alperes oldalán lépett be abba a perbe, amelyet a kezdeményezők nevében Izsák Balázs és Dabis Attila indított az Európai Bizottság ellen. A bizottság ugyanis 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe, és akkor még elutasította a polgári kezdeményezés bejegyzését. A bizottság hat éven át tartó pereskedés és egy jogerősen elveszített per nyomán vette nyilvántartásba 2019-ben a polgári kezdeményezést. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán lépett be.
A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.
(MTI)
