Boris Kollár házelnök január 18-ra, keddre hívta össze a népszavazásról szóló kerekasztal-megbeszélést, melyre azoknak a pártoknak küldött meghívót, amelyeknek van képviseletük a parlamentben – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Michaela Jurcová, Kollár szóvivője.
Richard Sulík, az SaS elnöke máris közölte, hogy nem vesz részt a megbeszélésen. „Nem létezik semmilyen ok egy ilyen kerekasztal megrendezésére” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján.
Meghívót kapott a Hlas-SD is, amelynek nincs saját parlamenti frakciója. Patrícia Medveď Macíková, a párt szóvivője megerősítette, hogy részt vesznek a találkozón. Milan Uhrík EP-képviselő, a parlamenten kívüli Republika párt elnöke bejelentette, hogy szintén kapott meghívót, és részt vesz a megbeszélésen.
Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽANO elnöke már a hétvégén bejelentette távolmaradását, mert szerinte teljesen elfogadhatatlan „a maffia képviselőivel tárgyalni arról, hogyan térhetne minél hamarabb vissza a hatalomba a maffia”.
Az OĽaNO közleménye szerint az ügy szakértőkre tartozik, és „nincs értelme bonyolult alkotmányjogi kérdésekben olyan politikusokkal tanácskozni, akik még egy népszavazási kérdést is képtelenek rendesen megfogalmazni”.
„Az OĽaNO nem arra kapott felhatalmazást a parlamenti választáson, hogy korrupt politikusokkal és szélsőségesekkel tárgyaljon” – közölte a TASR hírügynökséggel Peter Dojčan, a párt médiaosztályának tagja.
Boris Kollár korábban kijelentette, egyetért azzal, hogy az emberek népszavazáson dönthessenek a választási ciklus lerövidítéséről, de mint mondta, koalíciós partnerei ezt nem támogatják.
Tavaly 600 ezer aláírást gyűjtöttek az ellenzéki pártok a szakszervezetekkel egy ilyen népszavazás kiírása céljából, az államfő ezt követően kikérte az Alkotmánybíróság véleményét, amely 2021 júliusában azt a döntést hozta, hogy alkotmánysértő lenne népszavazásra bocsátani a választási ciklus lerövidítéséről szóló kérdést. Zuzana Čaputová ezután kijelentette, abban az esetben kiírná a népszavazást, ha a parlament elfogadná az ehhez szükséges alkotmánymódosítást, majd megszavazná azt a határozatot, amellyel az elnöki hivatalt kéri a referendum kihirdetésére.
(TASR/Felvidék.ma)
