A Szenci Városi Múzeum szervezésében dr. Nagy-Luttenberger István történész tartott előadást. A vendéget Strešňák Gábor múzeumigazgató köszöntötte. A 2022. március 16-án megtartott előadás a nemzeti ünnepkörhöz kapcsolódott, hiszen az 1848-49-es szabadságharcról szólt.
Dr. Nagy-Luttenberger István előadása elején a tavaszi hadjárathoz vezető útról szólt, beszélt a március 3-án kelt kiáltványról, amelyet Kossuth Lajos fogalmazott meg és amelyben az ország polgárosodását kérte. Kiemelte a március 13-ai bécsi forradalmat, a pesti eseményeket, az itáliai háborút, hogy V. Ferdinánd alkalmatlan császár volt, akit lemondattak és helyébe Ferenc Józsefet ültették.
A tavaszi hadjárat április 2-ától május 21-ig tartott. Az előzmények közé tartozik, hogy Kossuth Lajos mindenképpen csatára akarta bírni a magyar seregeket, hogy katonai sikereket tudhasson magáénak.
Görgei Artúr viszont ezt kockázatosnak tartotta és nem vállalta, Perczel Mór azonban 1848 decemberében vállalkozott az ütközetre Mórnál, ahol sajnos vereséget szenvedett.
A Görgei Artúr vezette csapatok célja a tavaszi hadjáratban Pest-Buda visszaszerzése volt, ennek érdekében a csapatok egyesítése volt a terve, hiszen az osztrák csapatok még mindig erősebbek voltak, mint a magyar hadtestek. Dr. Nagy-Luttenberger István szerint Görgei kiváló katona volt, stratégiája győzelemre volt ítélve. Számos csata zajlott le, ezekben a magyar csapatok győzedelmeskedtek, bár számos hibát elkövetett a magyar hadvezetés, végül a tavaszi hadjáratban a magyar hadtestek legyőzték az osztrák seregeket.
A tavaszi hadjárat vége a magyar hadtörténetnek és a szabadságharcnak is a csúcspontja volt – mondta a történész.
Nem véletlenül ez a magyar fegyveres erők napja. Magyar szempontból a szabadságharc nyert, a magyar honvédség kitartott a túlerővel szemben.
Gyakorlatilag a magyar szabadság ügye nyert, ám ekkor Krakkóban kézcsókkal járult Ferenc József császár I. Miklós orosz cárhoz, és segítséget kért. A leírások szerint térden állva könyörgött neki, hogy segítsen az orosz sereg. A világ két legerősebb hadseregégének támadása ellen a magyar seregnek már nem volt esélye győzni. A szabadságharc tehát végül elbukott, de az ügy győzedelmeskedett. Az osztrák-magyar kiegyezéssel 1867-ben a szabadságharc vívmányai beteljesültek.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
