Mintegy százan jöttek el április 22-én a naszvadi kultúrközpontba, ahol Petőfi-költeményekkel, megzenésített versekkel és könyvbemutatóval köszöntötték a magyar költészetet, illetve emlékeztek meg Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójáról.
A rendezvényre a Csemadok Naszvadi Alapszervezete mellett működő Mécsvirág Irodalmi Kör és a Viza citerazenekar szervezésében került sor, melynek tagjai a műsor kulturális tartalmáról is gondoskodtak. Az ünnepi műsort követően mutatták be Oriskó Norbert Petőfiről szóló, „A természet vadvirága” című könyvét.
A résztvevőket a szervezők nevében Csontos Erzsébet köszöntötte, köztük Molnár Zoltánt, a város polgármesterét is. Örömmel tájékoztatott arról, hogy az ünnepségre elkészült Déži Gyula fából faragott Petőfi-portréja is.
A műsor elején Szlávik Gyöngyi mondta el Petőfi Az árva lyány c. versét, az azóta szállóigévé vált sorokkal:
„Szeresd a virágot
És ne féltsd szívedet,
Mert, ki ezt szereti,
Rossz ember nem lehet;”
A zenei rész is egy „virágos Petőfi-verssel” indult: „Fa leszek, ha…” dalt a Viza citerazenekar – Szabó Gergely vezetésével – kísérete mellett Bencsik Bernadett énekelt.
A mintegy egy óráig tartó költeményáradat alatt a következő Petőfi-versek csendültek fel: Szülőföldemen (Vecsey Lajos előadásában), János vitéz (részlet Asztalos Máriától), Minek nevezzelek (Patasi Mária), Három madár (Petró Teréz), A négyökrös szekér (Dézsi Rebeka), Szeget szeggel (Hengerics Márta), Pacsirtaszót hallok megint (Bódis Irén), Sohasem volt az szerelmes (Balogh Rebeka), Jövendölés (Pém Bódis Aurélia), A természet vadvirága (Csontos Erzsébet), A világ és én (Szlávik Gyöngyi), A völgy s a hegy (Kajan Kornélia), Világosságot! (Simonics Tímea). A citerások pedig a Befordultam a konyhára, Nemzeti dal, és a Távolból című költemények megzenésített változatát adták elő. Az utóbbit, a „Kis lak áll a nagy Duna mentében…” kezdetű dalt már a közönséggel együtt énekelték.
Oriskó Norbert köszönetet mondott a magas színvonalú kulturális műsorért. Örömét fejezte ki, hogy a szereplők is átérezték, hogy a virág és a szerelem legalább annyira hozzátartozik a Petőfi-életműhöz, mint a szabadság és hazaszeretet.
Rámutatott, hogy Petőfi rövid élete során az emberi élet teljességét mutatta fel, így bármilyen élethelyzetben is vagyunk, találunk olyan Petőfi-verset, amelyben kapaszkodót, kiutat is lelünk.
„Petőfi összes költeményeit akár úgy is használhatjuk, mint a Bibliát. Természetesen nem a Szentírás helyett, hanem mellette” – mondta.
A Mécsvirág Irodalmi Kör nem pihen, pénteken Ipolyság városában lépnek fel 18 órától a városháza dísztermében, ezúttal a Mécs László-emlékest műsorukkal.
(ON/Felvidék.ma)