Az Európai Bizottság elnöke az Aktuality.sk e-mailben feltett kérdéseire válaszolt, vázolva elképzeléseit az EU helyzetéről és jövőjéről, az ukrajnai háború EU-ra gyakorolt hatásáról és egyéb témákról.
Ursula von der Leyen szerint a járvány sok mindenre megtanította az uniós tagországokat, elsősorban arra, hogy az ilyen helyzeteket csak akkor tudják legyőzni, ha összefognak és szolidárisak lesznek. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy véli, hogy Oroszország kezdettől fogva igyekezett megosztani az EU-t, mely azonban egységesen lépett fel, közös megegyezéssel szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Ilyesmire véleménye szerint először került sor a történelemben, mellyel szerinte kitolták határaikat és új értelmet adtak a lehetséges fogalmának. Kijelentette, csak egyetlen módja van annak, hogy győzelemre segítsék Ukrajnát és urai legyenek a jövőnek, s az az egységes fellépés, a szolidaritás, mivel ebben rejlik az EU ereje.
Ezért bízik benne, hogy közös erővel az energiaválságot is sikerül legyőzni. Mint mondta, Oroszország ezen a télen zsarolni akarja az Európai Uniót, ez azonban nem sikerül neki, mert a tagországok ebből a próbatételből megerősödve kerülnek ki.
A közép-európai helyzet elemzésekor természetesen nem maradhatott ki Magyarország sem, az Aktuality erre vonatkozó, a tőle megszokott szellemben feltett, Orbán szidalmazását provokáló kérdésére azt a választ adta, hogy a tagországok a közös globális értékek mellett tették le a voksukat, beleértve Magyarországot is. Ezek a közös európai értékek európai és a nemzetközi szerződésekben vannak rögzítve, melyek betartására és védelmére minden tagállam kötelezte magát. A faji alapú megkülönböztetés ezen értékek lábbal tiprását jelenti, mondta, az EU pedig az egyenlőség, a tolerancia, az igazságosság és a fair-play elvein alapul.
A közép-európai országok az orosz–ukrán háború kezdete óta kulcsfontosságú szerepet töltenek be, folytatta. Megemlítette, hogy júniusban Pozsonyban találkozott Heger kormányfővel, akinek és a szlovák népnek köszönetét fejezte ki rendkívüli nagylelkűségéért, szolidaritásáért, melyet az ukrán menekültekkel szemben tanúsított. Több mint 700 ezer menekültet fogadtak, amit soha nem feledünk el, jelentette ki.
Erre azért fektet hangsúlyt, mert úgymond mindig lesznek, akik ellenséges retorikát alkalmaznak, a társadalom azonban mint egység, sokkal erősebb. Sokkal több ember dolgozik csendben a közös jón, a szilárd és egységes Európa érdekében, ezért ő bízik a demokráciában és Európa jövőjében.
Az EU koronavírus-járvány okozta válságra és az orosz agresszióra adott válasza megerősítette a fontos tényt: a demokrácia és Európa eredményességét. De természetesen mindig ébernek kell lenni – folytatta – így az Európai Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a tagországokban betartják-e a demokrácia alapelveit, azt, hogyan működnek az intézmények, létezik-e a sajtószabadság, hogy áll a korrupció elleni harc. Idén első alkalommal látták el ajánlásokkal a tagországokat arra vonatkozóan, hogyan javíthatnak ezen, s ha szükség lesz rá, minden lehetséges eszközt kihasználnak a jogállamiság betartatása érdekében, mely Európai Bizottságnak ehhez rendelkezésére áll.
Az energiaválsággal kapcsolatban kifejtette, hogy a következő télre vonatkozóan az EU-ban egy hét alatt kötelező érvényű megegyezés született arra vonatkozóan, hogy 15 százalékkal csökkentik a tagországok gázfogyasztását. Mint mondta, ez segít még a tél előtt feltölteni a tartalékokat és stabilizálni a piacot. Ennek a megegyezésnek köszönhetően úgymond képesek lesznek védőhálót biztosítani minden tagország számára és a gyakorlatban érvényesíteni az energetikai szolidaritás elvét az EU szerződéseinek megfelelően.
A gázfelhasználás csökkentése és az energiatakarékosság ebben a pillanatban csak az egyik pillére a helyzetre való felkészülésnek, folytatta. A figyelem középpontjában az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetése áll,
erről szól a REPowerEU terv, melynek része az energiatakarékosság és az energetikai hatékonyság, valamint további két nagyon fontos aspektus. Elsősorban jelentős beruházásra van szükség a megújuló energiaforrások terén. Mivel ezek otthon állíthatók elő, nemcsak a bolygónkat kímélik, hanem a szállítás biztonságát is garantálják. Másodsorban diverzifikálni kell a szállítást. Az EU jelenleg megbízhatóbb energetikai partnereket keres. Jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezik az USA-ból, továbbá egyre nagyobb mennyiségben vezetékes gáz Norvégiából, a Perzsa-öböl menti országokból, továbbá Algériából, illetve a Kaszpi-tenger vidékéről.
A világ egyre több országa mobilizálódik, s ennek már látható eredményei vannak. Az idei év első hat hónapjában 38 milliárd köbméterrel több nem orosz gázt hoztak be, ez 28 milliárd köbméterrel meghaladja a meg nem valósult orosz gázszállítás mértékét.
Hosszú távú feladatuknak tekintik a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését. Ez természetesen nagy jelentőséggel bír a környezetvédelem szempontjából bolygónk jövőjére nézve, s egyúttal azt is jelenti, hogy megszabadulunk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünktől, függetlenül attól, hogy honnan származnak, ismertette.
Mint mondta, az EU a Next Generation EU keretén belül együttműködik Szlovákiával a megújuló energiára vonatkozó projektek megvalósításában, megteremtve ezzel a zöld átállás feltételeit. A Next Generation EU eszközeiből 232 millió eurót fordítanak a megújuló villamosenergia-források fejlesztésére és azok szlovákiai elosztóhálózatba való integrálására. Ennek az első eredményei között említette, hogy az ország elektromos energiapiacának reformja 407 MW-tal növelte a megújuló energia hálózatban való megjelenésének kapacitását, aminek köszönhetően Next Generation EU első kifizetésekor az ország 400 millió euróhoz jutott.
(NZS/Felvidék.ma/Aktuality.sk)
