Nagy veszélyekkel jár a jelenlegi helyzet, hacsak nem kerekedik felül a józan ész, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat Kelet és Nyugat között, ennek fontosságát mutatja, hogy a hidegháború alatt több esetben is pusztán ezek segítségével sikerült elkerülni egy újabb világháborút – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum elnevezésű nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarország a „nagy csalódások éveként” tekint 2022-re, mivel „naiv illúziónak bizonyult azon legitim várakozásunk”, hogy a koronavírus-járványt követően enyhülnek a nehézségek, ugyanis kitört a háború Ukrajnában.
Felszólalásában mindenekelőtt a súlyos negatív hatásokról beszélt, amelyek világszerte érezhetők, de leginkább a közvetlen szomszédságban, így Magyarországon is.
Leszögezte, hogy
a konfliktus rendezése érdekében újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat. „Ha ezeket feladjuk, azzal feladjuk a béke reményét is”
– mondta.
Hozzátette, hogy a hidegháború ebből a szempontból jobb volt, mert akkor legalább működtek a legfontosabb kommunikációs csatornák, és csak ezek segítségével sikerült több esetben is elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktust.
„Mi, magyarok, tényleg próbáljuk fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, de amikor így teszünk, akkor mindig tisztességtelen és heves támadások érnek bennünket. Putyin kémeinek, Oroszország szövetségeseinek, az európai egység megbontóinak neveznek bennünket pusztán azért, mert fenntartjuk a kommunikációs csatornákat.”
Szijjártó Péter a Frontvonalak: a hidegháborús szindrómák című panelen naivnak nevezte azokat, akik azt hiszik, hogy ez a háború véget érhet Ukrajna és Oroszország tárgyalásai nyomán, ugyanis elsősorban amerikai–orosz párbeszédre lenne szükség.
Figyelmeztetett: mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció megelőzése érdekében, minthogy az könnyen a harmadik világháború kirobbanásához vezethetne. Kiemelte, a hidegháború borzalmas volt Közép-Európa számára, és a jelenlegi globális politikai helyzet is hasonló veszélyekkel jár, „hacsak nem kerekedik felül a józan ész és a békét akarók hangja nem lesz hangosabb”.
„Az üzenetünk a szomszédságból, hogy újra kell indítani a kommunikációs csatornákat, véget kell vetni a háborúnak, illetve hogy ne provokáljanak ki semmilyen eszkalációt a mi kárunkra.”
A miniszter arról is beszámolt, hogy hazánk, szomszédos államként, rendkívül érdekelt a békében, már csak azért is, mert egyre nagyobb gazdasági problémák sújtják Európát, és a helyzetet az „elhibázott szankciók” tovább súlyosbítják.
A büntetőintézkedésekről úgy vélekedett, hogy azok nem váltották be az ígéreteket: a háború egyre brutálisabb, miközben az európai gazdaság válságba került.
Rámutatott, hogy Magyarország semmiképp nem akar belesodródni a háborúba, ezért nemet mondott a fegyverszállításokra, és egyedüliként nem vesz részt az Európai Unió ukrajnai kiképző missziójában. „Természetesen ezért a két döntésünkért napi szinten súlyos támadásoknak vagyunk kitéve politikailag és a médiában” – sérelmezte.
„Az eszkaláció hangja sokkal hangosabb, mint a béke hangja, utóbbit jelenleg alig hallani”.
(MTI)
