A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából újabb tartalmakkal bővült a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) adatbázisa a Szovjetunióba elhurcoltakról – jelentették be pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy azoknak sem értek véget a szenvedéseik, akik végül visszatértek „a kommunista pokolból”, hiszen hosszú évekig hallgatniuk kellett arról, ami velük történt, és életük végéig zaklatásokban volt részük. A nemzeti levéltár adatbázist kutató és fejlesztő munkáját méltatva úgy fogalmazott: „megtörik végre ezt a dermesztő, halálos csendet” (.) és „minden gyalázatosságra fény derül”.
Az államtitkár azt mondta, a Gulágra elhurcoltak, „az ott megnyomorítottak a 20. század legkiszolgáltatottabb, leginkább elhagyatott emberei közé tartoznak”, és mégis tudtak értékes, szép gondolatokat hagyni az utókornak. Vitályos Eszter példaként említette erre a túlélés négy szabályát, amit a Gulágra elhurcolt Olofsson Placid bencés szerzetespap fogalmazott meg.
Illésfalvi Péter, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője az eseményen arról beszélt, hogy a pénteki „egészen fiatal emléknap” a magyar nemzet egyik legnagyobb kényszerű exodusáról szól, mivel a legmértéktartóbb becslések szerint is több mint félmillió embert érintett.
A történészeknek, levéltárosoknak erkölcsi kötelességük, hogy a feltáró- és kutatómunkával elégtételt adjanak az érintetteknek és hozzátartozóiknak – mondta.
Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgató-helyettese emlékeztetett: a Szovjetunióba hurcolt áldozatok adatait, továbbá a rájuk vonatkozó kartonok digitális másolatait tartalmazó adatbázist a levéltár tavaly február 25-én publikálta, nyolc további kiegészítő adatbázissal együtt. Ismertetése szerint október végéig az adatbázist több mint 423 ezer felhasználó kereste fel, többségük 24 és 35 év közötti fiatal, legtöbbjük nő. Szólt arról is, hogy a Romániában folyó kárpótlás miatt jelentős volt az érdeklődés az erdélyi településekről. Jelezte, hogy az MNL-t a jelentős társadalmi igény ösztönözte az adatbázis bővítésére további tartalmakkal.
Mikó Zsuzsanna bejelentette: a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a szolgáltatás további két adatbázissal – a Magyar Hadifogoly Híradóval és a Katonák a Gulágon adatbázissal – bővül.
A nemzeti levéltárnak az MTI-hez eljuttatott írásos összegzése szerint a Magyar Hadifogoly Híradó az MKP Központi Hadifogoly Iroda folyóiratának gyűjteménye, amelynek feldolgozását és publikálását a Magyar Nemzeti Levéltár az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve valósította meg. A második világháború utáni időszak egyik legfontosabb társadalmi problémája a hadifogságba esett katonák felkutatása és hazaszállításának megszervezése volt. Több pártnak ezt a szervezkedését háttérbe szorítva a Magyar Kommunista Párt (MKP) kisajátította a hadifoglyok hazahozatalának ügyét azzal, hogy 1945 novemberben létrehozta a Központi Hadifogoly Irodát, majd Magyar Hadifogoly Híradó címmel propaganda-hetilapot adott ki, mely közvetítette a hadifoglyok és a rokonaikat keresők üzeneteit – olvasható a tájékoztatóban.
A magyar hadifoglyok szervezett és tömeges hazaszállítása 1948 végén befejeződött, így a hetilap október 30. után nem jelent meg. Az adatbázis egy hiányzó (1945. évi 1. jegyzék) lapszám kivételével valamennyi – 218 – lapszámot tartalmazza, 1619 oldalon, a visszatérők neveinek felsorolása mellett a frontra küldött és onnan érkező üzeneteket.
A Katonák a Gulágon egy 66 281 adatsort tartalmazó, a szovjet hadifogoly- és internálótáborokban meghalt magyar hadifoglyok és polgári internáltak nagy részének nevét tartalmazó orosz nyelvű, cirill betűs adatbázis, amelyet az oroszországi hadisírokat gondozó Vojennije Memoriáli Társaság 1999-ben átadott a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. A Hadtörténeti Levéltárral való együttműködés eredményeként az adatbázis az MNL online gyűjteményébe is bekerült, így valamennyi adat közösen kereshető a többi adatbázissal – tették hozzá.
Az MNL tájékoztatója szerint a következő feladat az adatbázisokban előforduló földrajzi nevek pontosítása, összerendelése a megújuló földrajzinévtár-adatbázissal. A jelenleg elérhető adatbázisokon kívül tart az MDP Hadifogoly Iroda iratanyagának feldolgozása, és megkezdődött az adatbázisépítés a Külügyminisztérium hadifogoly osztályának anyagából – közölte a nemzeti levéltár.
(MTI/Felvidék.ma)
