2022-ben 5.621 keresztyént öltek meg. 2022-ben 2.110 templomot romboltak le. 2022-ben 4.542 keresztyént vetettek börtönbe…
A legek sorrendje
Az Open Doors nemzetközi szervezet 2023. január elején megjelent éves világhelyzet jelentésében, keresztyénüldözési világindexében ezek az országok vezetik a leginkább keresztyénüldöző országok listáját. 50 országban éles a helyzet, az ott élő keresztyének száma 744 millió, ebből 312 millió helyzete rendkívül veszélyeztetett, kritikus. A 2023. évi világindex listavezetői az alábbi országok:
Észak-Korea (2)
Szomália (3)
Jemen (5)
Eritrea (6)
Líbia (4)
Nigéria (7)
Pakisztán (8)
Irán (9)
Afganisztán (1)
Szudán (13)
A sorrendbe vett országok neve mögötti, zárójelbe tett szám azt jelöli, hogy a tavalyi jelentésben, ami 2021-ről szólt, hányadik helyen állt az érintett ország. A lista és a zárójeles szám alapján elmondható: Észak-Korea visszavette negatív világelsőségét Afganisztántól, ahol viszont a helyzet némi változást mutat. A 2021. évi világelső helyezésről Afganisztán a 9. helyre lépett vissza, ami némi javulást jelez az üldözés tekintetében.
Korunk egyik legnagyobb emberjogi botránya – helycsere a csúcson
Kurt Igler, a keresztyén világüldözési index egyik elemzője a nyugati kormányokhoz intézett üzenetében rámutat:
„Még mindig nem veszik annyira komolyan a keresztyénüldözést világszerte, mint ahogyan az ténylegesen tart. Hiszen ez korunk egyik legnagyobb emberjogi botránya”.
Miközben ilyen és hasonlóan kemény, kijózanító, lelkiismeret ébresztő szavak hangzanak el az új éves jelentés kapcsán, áttekintésünkben feltétlenül rá kell mutatni arra, hogy melyek a legfontosabb változások, illetve a legjellemzőbb üldözési formák. Egészen konkrétan.
AFGANISZTÁN
Miután a tálibok az országban 2021-ben hitük miatt számos keresztyént megöltek, ezreket pedig menekülésre, szülőföldjük elhagyására kényszerítettek, került fel ez az ország a 2022. évi jelentésben az első helyre. A 2022. év során a tálibok elsősorban azzal voltak elfoglalva, hogy a korábbi rezsim embereit távolítsák el a lehető legtöbb helyről, s kevesebb energia és figyelem maradt a keresztyénekre. Ez indokolja a német és a svájci Open Doors elemzők szerint a látványos helycserét, a világelső helyről a 9. helyre történő visszalépést. A helyzet sajátos bonyolultságát mutatja, hogy a keresztyénüldözésnek egyre inkább takarva, rejtve maradnak a bizonyítékai. Azoknak az afgán keresztyéneknek a helyzete, akik a szomszédos országokba menekültek, nagyon bizonytalan. A tálibok mindent megtesznek azért, hogy az országot működőképes állapotban tartsák, ezért külföldi orvosokat, mérnököket hívnak be az országba. Esetükben nem kérdezik vallási hovatartozásukat. Ez is mérséklően hat a keresztyénüldözéssel összefüggő adatok alakulására.
ÉSZAK-KOREA
Visszavette dicstelen első helyezését. Az ország az Open Doors 100-as veszélyeztetési listáján elérte a 98 pontszámot, amit ország eddig a monitorizáló szervezet több évtizedes történetében nem ért el. Amióta a kommunista diktatúrában bevezették azt az új törvényt, ami üldözni rendeli a reakciós szellemi javakat és befolyást, egyre több házi bázisközösség tagja és keresztyén kerül börtönbe. A bebörtönzés legtöbb esetben kivégzéssel fejeződik be, illetve olyan, a politikai foglyok számára létrehozott rettenetes táborokba vitellel, ahol az oda szállítottak alig kapnak naponta ételt. Testileg sanyargatják őket, illetve szexuális erőszak áldozataivá válnak.
NIGÉRIA ÉS A SZAHARA ALATTI AFRIKAI TERÜLETEK
A szub-szaharai övezet hatalmas humanitárius katasztrófa előtt áll. A vallásilag motivált keresztyénellenes bandák, szervezett félkatonai szervezetek elsősorban a fele-fele arányban keresztyéneket (kb. 100 millió) és muszlimokat (kb. 100 millió) számláló hatalmas országban, Nigériában hajtják végre a legsúlyosabb bűntényeket (templomok felégetése, keresztyének brutális kivégzése, keresztyén nők és gyermekek elrablása…). Ott olyan szervezetek működnek, mint a Fuláni-csoportok, a Boko Haram, az ISWAP (=Nyugat-Afrikai Iszlám Állam Tartomány), és más iszlámista csoportok. Az erőszakhullám átterjed más, ebben az övezetben fekvő országra is, így Burkina Fasóra, Kamerunra, Malira, Nigerre. Az említett kényszerítő durvaságok mellett gyakran követelnek váltságpénzt is.
A dzsihádista erőszak ebben a szub-szaharai övezetben mindennapos jelenség, s a régió 26 országa mutatja az üldözésnek igen magas fokát.
A dzsihadizmus egyértelműen terjed olyan országokban is, mint Mozambik vagy a Demokratikus Kongó. Az Open Doors kutatási részlegének vezetője, Frans Veerman így fogalmaz: „Az egész hatalmas régió nem látott katasztrófa felé tart. Az IS (=Iszlám Állam „fekete seregének”) célja, hogy az egész régiót destabilizálják, s kikiáltsák az iszlám kalifátust, végső célként egész Afrikára kiterjesztve ezt. Ebben a törekvésükben azok az iszlámisták is támogatják őket, akik az erőszakmentes, de rendszeresen végzett iszlámosítás hívei. Előbb-utóbb ennek a világuralmi törekvésnek nem csak Afrika, de az egész világ megfizeti az árát. Hacsak…”.
Erősen ellenőrzött egyházak
KÍNA
áll ennek a módszernek és törekvésnek az élén. A teljes egyházi kontrollt egyrészt személyeken keresztül, másrészt a digitális csúcstechnológia alkalmazásával érik el. Ehhez még szigorú egyházügyi, állami törvényi rendelkezések is hozzájárulnak, valamint az ideológiai nacionalizmus. Törvénybe ütköző cselekményeket magas büntetési tétellel helyeznek kilátásba sújtani. Sok templomot zártak be újonnan, aminek következtében a keresztyének házi gyülekezetekben, bázisközösségekben találkoznak, amelyeket viszont erősen figyelnek. Ezzel egyidejűleg Kínában nemzetközi kampányt indítottak az emberi jogok újraértelmezése céljából. (Milyen érdekes, évekkel ezelőtt, a Covid előtt Pekingben filozófusok világkongresszusát tartották, fő téma az ember embersége, méltósága volt. Kínában volt szó erről 1 héten át!). A hagyományos, általánosan és világméretekben elfogadott jogokat újabb fogalmakkal próbálják meg felcserélni, ilyenekkel: az élet védelme, a fejlődés és a biztonság.
INDIA
A kontinensnyi országban a keresztyéneket a térítés/áttérítés-ellenes törvénnyel igyekeznek visszaszorítani. Ez 12 szövetségi államban már működik, a törvény megsértőit 10 év börtönnel sújthatják. A jelzett időszakban, 2021 október-2022 október között 1.700 keresztyént vetettek ezzel a váddal börtönbe. Másrészt egyre erősödik a radikális hinduk keresztyénellenessége. Gyakran minden különösebb ok nélkül megtámadják a keresztyéneket, lerombolják vagy felgyújtják üzleteiket. Az elkövetőket és felbujtóikat pedig büntetlenül hagyják.
Növekvő tekintélyuralom és türelmetlenség
LATIN-AMERIKA
egyes országaiban, mint Brazília, erősen növekszik a legkülönfélébb keresztyén felekezetek száma. Ugyanakkor vannak országok, ahol a hatalmi tekintélyelvűség és ideológiai türelmetlenség vesz egyre veszélyesebb fordulatokat. Nicaraguában először fordultak elő ilyen megnyilvánulások az elmúlt évtizedek alatt, de Kolumbia, Mexikó, Kuba is megnehezíti a keresztyén népesség helyzetét. Több országban az egyházi vezetőket erős nyomás alá helyezik, megfigyelik őket, engedélyeket vonnak meg tőlük, egyházi épületeket záratnak be. Sok országban a szervezett bűnözés is felüti fejét az egyházakban, kivált a vidéki gyülekezetekben.
Közel-keleti egyházak élet-halál küzdelme
A keresztyénség bölcsőjének számító Közel-Keleten is súlyosbodik a keresztyének és az egyházak helyzete. Az üldözések miatt egyre zsugorodnak a keresztyén közösségek. Az Iszlám Állam által okozott csapásokat, üldözéseket, brutalitásokat nem tudták még kiheverni, annak ellenére, hogy a kivégzett keresztyének száma az utóbbi években erősen csökkent. És annak ellenére, hogy sok segélyszervezet, köztük a Hungary Helps óriási támogatást nyújt nekik. Kivált nehéz a helyzet Szíriában. „Ez az ország a keresztyénség egyik bölcsője, mégis az egyházak java része kezdi feladni a reményt. A diszkrimináció kemény támadásai, s a szegénység egyre nehezebben viselhetők el, főként a fiatalok körében. Keresztyénekként szinte semmi jövőt sem látnak ősi szülőföldjükön, marad tehát az elvándorlás” – nyilatkozta Rami Abed Al-Masih, közel-keleti és észak-afrikai Open Doors ügyvivő.
Mindehhez némi magyarázatként, de semmiképpen nem indoklásként szolgáljon két idézet. Az egyik Jézusé, az üldözés viszonosságáról: „Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják. Ezt mind az én nevemért teszik veletek” (János 15,18kk).
Luther Márton, a reformátor pedig így fogalmazott: „Véssük jól a fejünkbe: mindenféle üldözés, még a belső is, amit az ördög kavar a szívben, Krisztusért történik velünk. Mert Ő a mi Urunk, és mi az Övéi vagyunk…”.
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
