Tovább bővül minden idők legnagyobb magyar közlekedésipari megrendelése, miután az eddigi 1300 vasúti kocsin felül újabb ötvenet rendel az egyiptomi vasúttársaság egy alapvetően magyar konzorciumtól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–egyiptomi gazdasági vegyes bizottság negyedik ülését követően kiemelte, hogy a magyar közlekedésipar Egyiptomtól kapta a valaha volt legnagyobb megrendelését, ennek keretében eddig 724 vasúti kocsit szállítottak le, 626 pedig még gyártás alatt áll a Dunakeszi Járműjavítóban.
Ez egészült ki most újabb 50 kocsival, s ezzel a korábbi egymilliárd eurós szerződés mintegy 1,1 milliárd euróra nőtt – közölte.
Leszögezte: az ukrajnai háború miatt még a korábbinál is fontosabbak a megbízható nemzetközi együttműködések, és a két ország kapcsolatát a kölcsönös tisztelet mellett ez jellemzi, ami hozzájárult jelentős sikerek eléréséhez.
Utóbbi kapcsán arról is beszámolt: tavaly csúcsot döntött a magyar–egyiptomi agrárkereskedelmi forgalom, értéke 80 százalékos bővülést követően megközelítette a 30 millió dollárt.
Szijjártó Péter a Rania A. al-Masat nemzetközi együttműködésért felelős egyiptomi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján rámutatott, az együttműködés legfontosabb területe az energetika, miután mindkét ország a nukleáris energiára helyezi a hangsúlyt az ellátásbiztonság és a zöld átmenet terén.
Aláhúzta: Magyarország és Egyiptom ugyanazon technológiával és kivitelezővel építi új reaktorait, ami a műszaki, tudományos és oktatási együttműködés számára is komoly lehetőségeket jelent.
„Hiszünk abban, hogy a nukleáris energia a jövő energiája, hiszen olcsó, biztonságos és fenntartható módja a villamosenergia előállításának” – jelentette ki, hozzátéve, a felek kiterjedt nukleáris együttműködést kívánnak felépíteni.
Majd arra is kitért, hogy bár az orosz Gazprom megbízható földgázszállító, a diverzifikáció jegyében új forrásokat kell keresni annak érdekében, hogy hazánk „kiterjedtebb szerződéses kapcsolatrendszerrel rendelkezhessen”.
Aláhúzta: Egyiptom ezen a téren is lehetséges megoldás, a szállítás jelenleg cseppfolyósított formában megoldható, de tervben van egy EU-s támogatású gázvezeték építése is Dél-Európába.
A miniszter az ukrajnai háborút is érintette, úgy vélekedett, hogy békére van szükség ahhoz, hogy a világgazdaság visszatérhessen a korábbi, hosszú távú fejlődést lehetővé tevő működéséhez.
Figyelmeztetett, mivel Magyarország és Egyiptom is mélyen integrálódott a világgazdaságba, mindkét félnek érdeke, hogy mielőbb béke legyen.
Kiemelte, hogy Egyiptom biztonsági szempontból is stratégiai partnere Magyarországnak és Európának. Egyiptom fontos és stabil bástyája Európa észak-afrikai védvonalának azzal, hogy meggátolja az illegális bevándorlási folyamatok kiteljesedését, ennek híján a migrációs nyomás jóval erősebb lenne.
„Amit értenek Kairóban, azt sajnos egyelőre nem értik Brüsszelben, hogy az illegális migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani. Csak így lehet garantálni az európai kontinens biztonságát” – fogalmazott.
A felek szándéknyilatkozatot írtak alá a nemzetközi fejlesztési tapasztalatok átadásáról és a szociális ügyekben való együttműködésről.
A tárcavezetőt az ülés utáni sajtóértekezleten David Pressman írásáról is kérdezték, amelyben a budapesti amerikai nagykövet sérelmezte, hogy „bár a magyar kormány politikai vezetői gyakran beszélnek az ukrajnai béke előmozdításáról (.), továbbra is a Vlagyimir Putyin (orosz elnök) által támogatott nézeteket hangoztatják”.
Erre reagálva Szijjártó Péter teljes mértékben érdektelennek nevezte, hogy „mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mivel semmi köze nincsen hozzá, nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe”.
„Ha arra kívánja felhasználni magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek elég egyértelmű többséggel megválasztott, az emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon” – tette hozzá, kiemelve a kölcsönös tisztelet fontosságát.
„Nem kormányzókat meg helytartókat fogadunk, akiket – feltételezem – azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogyan éljünk a saját hazánkban. Ennek a korszaknak vége van. Magyarország szuverén ország, nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogyan éljünk” – közölte.
Aláhúzta: a magyar emberek eldöntik, a kormány jól dolgozik-e vagy sem, és a következő parlamenti választáson erről ítéletet mondanak, ahogy ez az elmúlt években is történt egyértelműen.
„Még akkor is, ha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni, sőt akár még finanszírozni is” – mondta.
A miniszter leszögezte, a kormány külpolitikáját egyedül a nemzeti érdek vezérli, az pedig az, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában.
„Voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amelyet ennek érdekében megmozgattak” – jelentette ki.
Végül az Európai Unió jövőjéről szólva zsákutcának minősítette a föderalizmus elképzelését, az Európai Egyesült Államok koncepcióját, ami szavai szerint csak bajt hozna és a közösség jelentős gyengüléséhez vezetne.
Aláhúzta: az utóbbi évek válságai során elsősorban azok az intézkedések működtek, amelyeket az EU tagállamai nemzeti alapon vagy kormányközi együttműködéssel hoztak.
(MTI/Felvidék.ma)
