A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) tevékenységének középpontjában többek között a kultúra védelme és fejlesztése, valamint az oktatás elősegítése áll. Ennek jegyében hirdettünk második alkalommal tematikus workshopot komáromi diákoknak azzal a céllal, hogy szakemberek bevonásával, szórakoztató formában felhívjuk a figyelmüket az épített környezet fontosságára. Az idei, Komárom városa támogatásával, épített környezeti nevelés tárgyában megvalósuló pályázatunk témája a 210 éve emelt, egykori vármegyeháza volt.
A tematikus műhelysorozat célja, hogy a komáromi diákok megismerjék az épített örökség fogalmát, annak jelentőségét identitásunk megőrzésében, ugyanakkor kulturális közösségi élményt is biztosítsunk a diákok számára.
„Fontos szempont a foglalkozások során, hogy az épített környezet iránti felelősségvállalást is megértsék a gyermekek”
– mondta Szabó Csekei Tímea, a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze, aki szakmai tudásával járult hozzá a programhoz.
Komárom rendkívül gazdag a különböző korokban és stílusokban épült műemlékekben, amelyekre hétköznapjaink térbeli környezeteként tekinthetünk – ezen épületekben, köztereken élünk, dolgozunk, tanulunk és szocializálódunk.
A műhelymunka nem titkolt célja, hogy elősegítse az épített környezet tudatos és felelős használatát és alakítását, amely a felnövekvő generációk későbbi polgári szerepvállalásában fontos szempont lehet.
Az idei workshop témája a 210 évvel ezelőtt emelt egykori megyeháza volt, amely Komárom város tulajdona.
Az 1813-ban, gróf Nádasdy Mihály főispán és Komárom vármegye által, klasszicista stílusban épített épületben jelenleg a komáromi Regionális Műemlékvédelmi Hivatal, illetve a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal komáromi kirendeltsége székel. Az épület a történelembe leginkább az első bécsi döntést megelőző tárgyalássorozatok színhelyeként került be, amelyek 1938. október 9–13. között zajlottak.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az impozáns, háromszintes, kiugró rizalittal rendelkező műemléképület külső homlokzatát és oldalszárnyait 2017 és 2021 között restauráltatta a város. A homlokzat tetején azóta jól olvasható az aranyozott betűkkel készített egysoros felirat, mely szerint a hely
„a közbátorság helye, törvények oszlopa, bűn ostora, igaz ügy menedéke”.
„Az épített környezeti nevelés során a gyermekeket a közvetlen környezetükben szerzett tapasztalatokra építve érzékenyítjük és ösztönözzük őket az épített örökség megóvására. Mindamellett a workshoppal arra is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy az épített örökség az alapja azoknak a kulturális, társadalmi és gazdasági áramlásoknak, amelyek hozzájárultak napjaink társadalmi-térbeli környezetének kiépítéséhez. Az épített örökség inspirációt adhat a kreativitáshoz és az innovációhoz, valamint forrást jelenthet a jövő építésében” – mutatott rá a művészettörténész.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A projektben részt vevő Selye János Gimnázium, valamint a Marianum Egyházi Iskolaközpont gimnazistáit a szakember úgy irányította, hogy az épületbejárás során megfigyelhessék az épített tér jellemzőit. Egyúttal történelmi betekintést is nyújtottak a 18., 19. és 20. század eleji Komárom életébe, játékos formában ismerkedtek meg a korabeli utcákkal, terekkel, nevezetességekkel.
„A műhelymunka során választásunk az éppen idén 210 éves egykori vármegyeháza épületére esett meghatározó építészeti stílusa, nagyszabású kivitelezése miatt, és mert jó példa arra, hogy az épített örökség funkciója miképp változhat a történelmi korok folyamán” – fogalmazott a művészettörténész.
A projekt során az épített tér megismerését követően elemző, összefüggéseket feltáró és problémamegoldó gyakorlatok segítették annak megértését, hogy az épített környezet nem eleve adott és állandó, hanem a társadalom igényeit követve folyamatosan változik. „Ebben az esetben is az a cél, hogy a gyerekek megértsék, számukra és a közösség számára is lehet pozitív módon formálni a környezetüket” – húzta alá Szabó Csekei Tímea.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A műhelymunkában részt vevő művészettörténész kérdésünkre hangsúlyozta, mennyire fontos már gyermekkorban felhívni a figyelmet a város épített örökségére.
„A város épületei sok szimbólumot, jelképet rejtenek, ezek megfejtésével, megismerésével hosszabb időt is el lehet tölteni. Ne menjünk el az épületek mellett – ez lenne talán a legfontosabb üzenete egy-egy ilyen foglalkozásnak” – fogalmazott.
A program Komárom városa támogatásával, a SZAKC szervezésében és a Duna Menti Múzeum mellett működő civil szervezet, a Pro Museum Polgári Társulás közreműködésével valósult meg.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
