A Szlovák Tudományos Akadémia szakemberei széleskörű kutatásokat végeznek a Dobsinai-jégbarlangban. Napjainkra megállapították, hogy a jég mennyisége részben csökken, részben azonban nő. Összefügg ez a klimatikus körülményekkel, de a látogatók számával is.
„A nagyon alapos, részletekbe menő kutatások és elemzések szerint a jég mennyisége 115 000 és 120 000 köbméter között mozog, és ezzel a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tehető. Látogatók szempontjából az ország és egyben Közép-Európa egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványossága.” Erről a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa Ján Madarás tájékoztatta a TASR hírügynökséget azzal, hogy a jég vastagsága a mérések alapján körülbelül 25 méteres.
A Szlovák Tudományos Akadémia szakemberei szerint a barlangban a legrégebbi jég 2600 éves lehet.
„Az első radaros mérések a jég vastagságát és jellegét tekintve 1995-ből származnak. A 2011/2012-től történő rendszeres mérésekkel összevetve az 1995-ös adatokat, megállapítottuk, hogy a barlang egyes részein egy és két méter között csökkent a jég vastagsága, máshol azonban nőtt” – jegyezte meg Ján Madarás hozzátéve, hogy a barlang felfedezésekor a bejárati részt is jég borította, de onnan a barlang megnyitásakor a jeget eltávolították.
„Néhány méteres jégréteg van viszont a barlang alsó részein, ahol a barlang felfedezésekor még jegesedés nem volt” – magyarázta a tudós.
A jégbarlang helyzetére hatással vannak a látogatók és a műszaki üzemeltetés is. Ezek negatív következményeit úgy sikerül mérsékelni, hogy szigorúan meghatározzák a látogatási időt és a barlang megvilágítását. Több geofizikai és geodéziai mérést is bevezettek, amelyek által figyelik a barlang helyzetét, a jég ugyanis dinamikusan „viselkedik”, reagál a szezonális hatásokra, mozgásban van, olvad, növekszik, szublimál, azaz halmazállapot változáson megy át.
„A mérések célja a barlang különféle helyein levő jégréteg vastagságának, mennyiségének megállapítása. A 2019/2020-as szezonban például az úgynevezett Kisteremben, közelebb a bejárathoz 127 köbméter jég olvadt el, a Nagyteremben azonban 84 köbméterrel nőtt a jégréteg mennyisége” – állapította meg a szakember.
A Dobsinai-jégbarlang nagy előnye, hogy a Szlovák paradicsom északi részén van. Ez pedig klimatikus szempontból Szlovákiában az 1000 méteres tengerszint feletti magasságot figyelembe véve a leghidegebb résznek számít. A tudós viszont rámutatott arra is, hogy a rövidebb téli időszak, a hideg napok tekintetében mérsékelt telek, a hideg napok időszakának lerövidülése, az alacsonyabb hórétegek, a bőséges nyári zivatarok, de a nagyobb számú látogatók is hosszú távon hozzájárulnak a barlang, illetve más földalatti objektumok komoly, negatív változásaihoz.
„Ezért a Dobsinai-jégbarlang és a jégréteg hosszú távú részletes vizsgálata, folyamatos értékelése elengedhetetlenül szükséges” – nyomatékosította a Szlovák Tudományos Akadémia tudóscsoportja.
(BM/Felvidék.ma/Teraz.sk)
