A búcsi Katona Mihály Alapiskolában idén áprilisban 17. alkalommal szervezték meg a madármegfigyelő tábort. A tanulók a madármegfigyelésen kívül előadásokat hallgathattak, foglalkozásokon vehettek részt.
A rendezvény Fűri Gábor és Križan Tamás természetfotósok és a tanulók munkáiból készített kiállítással vette kezdetét a Katona Mihály Galériában. Az ünnepélyes megnyitót követően az 1-2. osztályos tanulók túrán vettek részt a Burda-hegységben Tóth Szilárd vezetésével.
Gyakorlati foglalkozás Jančár Mónika. a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa vezetésével az alsó tagozatosok számára (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Az iskolai tanteremben Sándor Csaba, a Karvai Szakközépiskola pedagógusa a körülöttünk élő ragadozó madarakról tartott előadást. Ezt követte Henzel Dávid, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem hallgatójának előadása Szlovákia éghajlatáról. A nap Sándor Csaba és Székely Sándor vezetésével madármegfigyeléssel a Kutyahegyen és a faluban ért véget.
A következő nap tanulmányúttal folytatódott a Párizsi mocsarakhoz és a Libádi halastavakhoz, Gúgh János, a Szlovákiai Madártani Intézet munkatársa vezetésével.
A tábor keretében madáretetők és madárodúk építésére is sor került (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Ezt követte a „Mit kell tudni a gólyákról? című gyakorlati foglalkozás Bucz Veronika és Jančár Mónika, a komáromi Duna Menti Múzeum zoológusai vezetésével az alsó tagozatosok számára.
Az idei évben a fehér gólya volt a téma, ehhez készült előadást hallgathattak meg a tanulók, melynek során megtudhatták, hogyan telik a fehér gólya egy éve, hogyan és hova fészkelnek ezek a madarak, valamint azt is, mivel táplálkoznak és miért szükséges a védelmük.
Mint általában a vonuló madaraknál, elsőként a hím gólyák érkeznek. Felkeresik előző évben használt fészküket és belekezdenek a javításba. A tojók valamivel később érkeznek és szállnak le a fészken várakozó hím mellé. A gólyapárok az esetek nagy részében együtt költenek egymást követő években, de ez a hűség inkább a fészkelőhelyhez köti őket, a költési időn kívül nem maradnak együtt. A tojó érkezését hangos kelepeléssel fogadja a hím. Ehhez a témához kapcsolódott a múzeumpedagógiai foglalkozás, melynek keretében átismételtük azokat az információkat, melyek elhangzottak az előadásban. A diákok nagyon ügyesek voltak, minden kérdésre tudták a választ, szorgalmasan dolgoztak és sok új ismeretet szereztek.
Biofarm létrehozása az iskola udvarán (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A felső tagozatosok számára „Mi jár a madarak fejében?” címmel Székely Sándor, a ProVértes Természetvédelmi Közalapítvány munkatársa tartott előadást. A madármegfigyelő tábor madáretetők és madárodúk építésével, zöldséges és gyógynövényes kert készítésével, kézműves foglalkozásokkal ért véget az iskola pedagógusai vezetésével.
A tábor zárásaként az iskola igazgatója, Győző Andrea elmondta: „A tábor évről évre rendkívül izgalmas, sehol másutt meg nem tapasztalható élményeket kínál a gyerekeknek. A madármegfigyelés, a kézbe fogható madarak, a természetközeli életmód, a közösségi élmények nemcsak életre szóló emléket jelentenek, de sok gyereket a természetvédelmi, biológus, ökológus vagy agrárpályára irányítanak. A tábornak számos hozadéka van az elmúlt tizenhét évre visszatekintve. A madarakkal és a természetvédelemmel nemcsak ezen a pár napon foglalkozunk, az egész év során akad tennivaló ezen a téren. Számos tevékenység kapcsolódik ehhez a rendezvényhez, pl. a madáretetők és fészkelőodúk készítése, fecskefészkek feltérképezése, szemétszedés a falu határában. Ezzel is próbáljuk segíteni Katona Mihály kutatómunkáját, amelyet itt végez. A szervező pedagógusok, a részt vevő gyerekek szülei, vadászok, csillagászok, a további támogató és civil szervezetek képviselői lelkes csapattá alakultak a falu közösségét erősítve.”
Tanulmányút a Párizsi mocsarakhoz és a Libádi halastavakhoz Gúgh János, a Szlovákiai Madártani Intézet munkatársa vezetésével (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
