A Déryné Határtalan Program keretében, a Rákóczi Szövetség közreműködésével valósult meg a „KultUp – Belenősz a kultúrába” című színházi témanap Rimaszombatban. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy a középiskolás diákokat közelebb hozza a színházi formanyelvhez, és a kulturális nevelés révén nyitott, értő közönséget formáljon.
Rimaszombatban a programot a Rákóczi Szövetség Gömörben Polgári Társulás ajánlására a Rákóczi Szövetség egyik középiskolai szervezete, a Tompa Mihály Református Gimnáziumban fogadta be.
A diákok három tanteremben párhuzamosan zajló programokon vehettek részt. A témanap során három előadó – Egri Bálint, Hodászi Ádám és Jammal – tartott foglalkozásokat, utánuk pedig a Hoppá Hoppá Társulat is Rimaszombatba látogatott.
A rendhagyó órák során nem csupán passzív befogadók voltak, hanem aktív résztvevőkké váltak. Saját gondolataik, érzéseik kerültek a középpontba, miközben az önkifejezés és a közösségi élmény kapott hangsúlyos szerepet.
A KultUp program másodszor jutott el Rimaszombatba. Tavaly ősszel a rimaszombati Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Szakközépiskolában tartottak foglalkozásokat. Erről akkor ITT írtunk.
Jammal foglalkozása Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Sokszínű művészeti élmények egyetlen nap alatt
Egri Bálint magyar színművész, rendező, dramaturg programja új perspektívát nyitott a diákok számára, hangmérnök és zenei producer szerepében érkezett a világhírű zeneszerző megbízásából. A történet az volt, hogy az osztálykórus nyereményként kislemezt készíthet Hansszal.
Fekete János ‘Jammal’ dobos megzenésített költészeti foglalkozása a beatbox és az irodalom különleges ötvözetét mutatta be, ahol a diákok ismert versek újragondolt, ritmusokra épülő változataival találkozhattak. A résztvevők megismerték a beatboxot, mint hangszert, mellyel nemcsak dob- és basszushangokat utánzott, történetet is kialakított. Végül tudatosult, hogy a versszövegre hatással van a zene.
Hodászi Ádám rendezőasszisztensként tevékenykedik, a Szkéné Színház drámapedagógusa. Tudatos mozgástréningje a test és a tudat összekapcsolására helyezte a hangsúlyt. A diákok tapasztalatokat szereznek az észlelésről, a figyelemről. Az óra során a saját testrészeiket játékos formában tapasztalhatják meg, amely segítségükre lehet a mindennapi jóllét során, valamint egyéni és csapatsportban vagy táncban.
A Hoppá Hoppá Társulat, Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékeinek Pozsgai Zsolt: Liselotte és a május előadása után Kiss Dorina bábrendezővel folytatott beszélgetés során dolgozták fel a fiatalok a látottakat. Megfogalmazhatták saját értelmezéseiket, érzéseiket, és mélyebb kapcsolatba kerültek a színházi élménnyel és a bábokkal. Betekintettek a kulisszák mögé.
A Hoppá Hoppá fellépése Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A színház mint közös nyelv
Az előadók a Felvidék.má-nak elmondták, hogy a programjaikkal nem csupán szórakoztatni kívántak, hanem párbeszédet indítani a fiatalokkal. A közös elemzés során a diákok visszajelzései, kérdései és meglátásai kerültek előtérbe, így az élmény nem ért véget az előadás zárásával.
A hangsúly azon volt, hogy a színház eszközein keresztül segítsék a fiatalokat saját gondolataik megfogalmazásában, valamint abban, hogy reflektálni tudjanak a látottakra.
Az ilyen típusú feldolgozó beszélgetések különösen fontosak a program szellemiségében, hiszen a cél nem pusztán az élményszerzés, hanem az értelmezés és a személyes kapcsolódás kialakítása is.
Hodászi Ádám foglalkozása Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Új kapukat nyitunk meg a diákokban”
A témanap kapcsán a Felvidék.ma Horváth Dianát, a Déryné Határtalan KultUp Témanap helyszíni vezetőjét is megszólaltatta, aki többéves tapasztalattal vesz részt a programban.
Dia személyes kötődéséről is beszélt, úgy nyilatkozott, imádja a Határtalan programot. Kiemelte, hogy a program különlegessége abban rejlik, hogy
olyan lehetőségeket teremt, amelyekre a hagyományos oktatásban gyakran nincs idő.
„Új kapukat nyitunk meg a diákokban és a tanárokban is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tananyag mennyisége miatt sokszor nincs lehetőség egy-egy mű mélyebb, személyes feldolgozására.
A Határtalan program azonban ezt pótolja: „Nem jut idő mondjuk egy irodalmi művet olyan szinten feldolgozni és kidolgozni, és a gyerekeknek a saját álláspontjukat megismertetni, mint amikor mi viszünk be egy kötelező olvasmányt.”
Egri Bálint foglalkozása Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Külhoni tapasztalatok és érzelmi többlet
Arra is rámutatott, hogy a határon túli helyszíneken a program különösen erős érzelmi hatást vált ki. Bár a diákok Magyarországon is nyitottak és lelkesek, a külhoni közegben gyakran még intenzívebb a fogadtatás.
„Itt sokkal hálásabb, ahogy átlépjük az országhatárunkat, imádom, mindig idejönnék, ha tehetném” – mondta, felidézve egy szerbiai élményét is. Ott egy 50 pluszos informatikatanárral beszélgetett, aki a helyi segítője volt, s
a tanár meghatódva beszélt arról, mennyire fontos számukra, hogy ilyen formában eljut hozzájuk a magyar színház.
Ez az érzelmi többlet a rimaszombati eseményen is érzékelhető volt, még ha – ahogy ő fogalmazott – Szlovákia esetében kisebb is a távolság és az identitásbeli különbség.
Horváth Dia eligazítást tart (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Életkornak szóló, folyamatosan megújuló program
A program összeállítása tudatos válogatás eredménye. A fellépők kiválasztása egy szakmai folyamat része, amely biztosítja, hogy az előadások minden esetben illeszkedjenek a diákok életkorához és érzékenységéhez.
Horváth Diána elmondta, hogy rendszeresen keresnek új alkotókat is, és fontos szempont, hogy az előadások „mindig évfolyamnak és életkornak kompatibilis” módon szólítsák meg a fiatalokat.
A rimaszombati témanap így nemcsak élményt adott, hanem valódi találkozási pontot teremtett a fiatalok és a kortárs művészet között – egy olyan találkozást, amely hosszú távon is hatással lehet a kulturális nyitottságukra.
HE/Felvidék.ma
