B. Kovács István székfoglalója a Magyar Művészeti Akadémián

B. Kovács István gömörológust a budapesti Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választotta.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hivatalos felületén jelent meg Tóth Ida tudósítása az ünnepi eseményről, amelyen B. Kovács István megtartotta székfoglaló előadását 2026. április 14-én a Pesti Vigadó Makovecz termében.

A „Hosszú út porából köpönyeg – A magyar hőseposz mint népköltészetünk ékköve” című előadás középpontjában a magyar hőseposz kérdése, annak hagyománya és lehetséges rekonstrukciója állt.

Az esemény levezető elnöke Szerényi Béla, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője volt, a laudációt pedig Kövesdi Károly Illyés Gyula-díjas költő és publicista mondta. Az MMA elnökségét Pécsi Györgyi képviselte.

Kövesdi Károly méltatásában hangsúlyozta a kutató rendkívüli sokoldalúságát: B. Kovács István régészként, muzeológusként, bölcsészként és néprajzkutatóként egyaránt maradandót alkotott, miközben saját meghatározása szerint „gömörológusként” tevékenykedik. Tudományos és közéleti munkássága Gömör térségéhez kötődik, ahol jelentős régészeti feltárásokat végzett, népköltészeti gyűjtéseket publikált, valamint többek között a palóc eredetkérdéssel és Rimaszombat korai történetével is foglalkozott. Emellett intézményalapítóként, szerkesztőként és oktatóként is meghatározó szerepet vállalt a felvidéki magyar kulturális életben.

B. Kovács István székfoglaló előadásában a magyar hőseposz hiányának problémáját idézte fel, utalva Arany János híres gondolataira, aki már a 19. század közepén sürgette egy nemzeti eposz megszületését. A kutató rámutatott: a korábbi irodalmi kísérletek – Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály vagy Buda Ferenc munkái – ellenére a műfaj teljességében nem valósult meg.

Előadásának egyik kulcseleme a 2024-ben megjelent, Az elveszettnek hitt magyar hőseposz című kötete volt, amelyben B. Kovács a felvidéki mesemondó, Busa Viktor történetei alapján rekonstruálta az ősi magyar világképet és mitológiai rendszert.

A bemutatott hőstörténet egy olyan mitikus alak útját követi, aki bejárja a világ rétegeit, legyőzi ellenfeleit, és végül elnyeri méltó jutalmát – mindezt olyan motívumok mentén, amelyek párhuzamba állíthatók a magyar népművészet és történeti emlékezet különböző ábrázolásaival.

A néprajzkutató hangsúlyozta: ma már rendelkezésre állnak azok a „téglák és mész”, amelyekről Arany János beszélt – vagyis a hőseposz alapját képező hagyományanyag. A fennmaradt prózai szövegváltozatok és a régies nyelvi elemek lehetőséget teremtenek arra, hogy megszülessen a mű szépirodalmi feldolgozása is. Mint fogalmazott, a rekonstrukció művészi átlényegítésén már jelenleg is dolgozik, ami okot ad a bizakodásra a magyar hőseposz megszületését illetően.

Forrás: MMA / HE, Felvidék.ma