A Szegab Polgári Társulás és a község 2006-tól rendezi meg a Bátorkeszi Borfesztivált, aminek köszönhetően a kiváló minőségű borok már a térség határán túl, sőt, az ország határán túl is ismertté váltak. A község 2011-től a kitüntető Borfalu címmel is büszkélkedhet.
A május második hétvégéjén megtartott borfesztiválon, ahogy azt már megszokhattuk, ezúttal is a boré, a zenéé, a vásári látványkonyháké és a kézműveseké volt a főszerep.
Pénteken a program a borutca és a kézműves vásár megnyitásával vette kezdetét, majd a gyermekprogramok után a Rockmisszió, Carson Coma, a 3+2 Együttes és a Rock Stone koncerttel folytatódott.
Szombaton már hagyományosan a futóversennyel indult a program, majd délután a perbetei mazsorettek és a borlovagok ünnepélyes bevonulásával folytatódott. Gyöpös István, a Szegab Polgári Társulás elnöke bemutatta a színpad előtt felsorakozott borlovagrendeket: 2000-ben az Ezerjó hazájában, 22 szakmabeli és lelkes amatőr hölgy úgy döntött, összefogásban az erő és megalakította a Móri Borbarát Hölgyek Egyesületét, az Ógyallai Borászati Körzetben működő Szent Orbán Borrend 2003-ban alakult, a Mária Valéria Híd 2001. évi újjáépítése folytán Esztergom és Párkány települések közötti forgalom újra összekötötte a Duna két partján élő szőlész- és borosgazdákat. Megalakult az Ister-Granum Eurorégio 44 magyar és 43 szlovák településsel. A régió közös, három határon átnyúló borlovagrendjei: a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend, a 2006-ban Marcelházán alakult Szent Imre Herceg Borlovagrend, illetve 2001-ben Csókakőn alakult Szent Donát Borrend.
A fesztivál főszervezője, Orosz Örs, Nyitra megyei képviselő, a Sine Metu Egyesület elnöke a 3 Folyó Völgye társulás nevében köszöntötte a megjelenteket, köztük Berényi Józsefet, Nagyszombat megye alelnökét, a Magyar Szövetség európai parlamenti (EP) választásra állított listájának vezetőjét és Bátorkeszi polgármesterét, Labancz Rolandot.
Orosz Örs köszöntőjében hangsúlyozta, hogy
a borturizmus kiemelkedő szerepet játszhat a turisztikai programok bővítésében, a magyar borok népszerűsítésében. Különleges vonzerőnek számíthat a borvidék számára a különböző rendezvények szervezése. Ide tartoznak a borfesztiválok is.
Az iparosodott világban a bor tömegkultúrája a fogyasztók lakhelyéhez kötődik, és elsősorban a vendéglátóhelyeken, illetve az otthon történő borfogyasztást jelenti. Azonban éppen ez teremti meg az igényt a termőhelyek, pincék meglátogatására, a borturizmusra.
Berényi József köszöntőjében az Interreg – Magyarország–Szlovákia program célját emelte ki, amely a határ menti régiók közös természeti és kulturális örökségének együttes védelme, fejlesztése és turisztikai célú hasznosítása.
Labancz Roland polgármester a borfesztivál sikereiről elmondta, a helyi szőlődűlőknek szelleme van. Mert emberek jönnek-mennek a hegyen, a szellem azonban érintetlen marad. Megejtően szép, fenséges, adakozó, kifoszthatatlan és eltékozolhatatlan. A bor különleges helyet foglal el nemcsak a szívünkben, hanem az italok között is. Az elkészítéséhez nem akármilyen szakértelem szükséges, gazdag történelmi hagyománya van mind az előállításnak, mind a fogyasztásnak.
„Kívánom, hogy érintse meg Önöket is a hely szelleme, az emberek barátsága, vendégszeretete! Kóstolják meg borainkat, melyekbe ezer évek tapasztalatát, bánatát, örömét préselték a dolgos kezek”
– zárta gondolatait.
A köszöntők után a kultúrműsorban elsőként a Jázmin énekkar lépett fel, majd a Bátorkeszi Örömtánccsoport bemutatója következett és Czinke Zsolt református lelkész megáldotta a fesztivált. A zenés programot a komáromi Locomativ Revival Band koncertje nyitotta meg, majd Adam Ďurica és a Parno Graszt koncertje következett. Ők nem a cigányzene forrását használják, hanem ők maguk a forrás. Az egyik legeredetibb autentikus cigányzenét játszó zenekar, akik egyedi színpadi megjelenésükkel, hagyományos hangszereikkel, utánozhatatlan táncos előadásmódjukkal és bődületes energiájukkal járulnak hozzá a közönség garantált, mindent elsöprő hangulatához.
Ami a fesztivált illeti, az emberek kóstolójegyeket válthattak a pincesorok elején, aztán irány valamelyik pince, netán több egymás után. A borosgazdák vendégszeretete ugyanolyan magas fokú volt, mint a legelső évben, és a borok mellé történeteket is meséltek, így volt kerek a vendéglátás. A borok izgalmas világát pedig jól egészítették ki a zenés programok. A megkóstolt borok azt mutatták, hogy a borkészítők már nyitottabbak a világra.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)