Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe, a néphagyományban a tavasz kiteljesedése és az öröm ideje. Erre az időszakra már virágba borul a természet, pompás színekben ontják illatukat a pünkösdi rózsák. Mécs László felvidéki papköltő így ír A vadócba rózsát oltok című versében: „Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat./ A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.”
Pünkösd, az ünnepek sorában a harmadik legnagyobb keresztény ünnep mely a húsvétot követi és két napig tart. Az idei évben május 19-20-ra esik.
Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza és a görög pentékoszté szóból ered. Jelentése ötven, ami arra utal, hogy a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik. Eredetileg zsidó ünnep, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyen történt mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.
Nemcsak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz.
Ekkor történt, hogy „a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra”. Ez azt jelenti a Bibliában leírtak alapján, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és szél kíséretében kiáradt az apostolokra s megszentelte őket.
A tanítványok ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel mindenkinek el tudták mondani, elprófétálni Jézus tanítását, melyet a János evangélium 14,13. versében így ígért meg az Úr számukra: „Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.”
Pünkösdi rózsák (Fotó: Pinterest)
A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Ezért a május hónapot a magyar népnyelvben pünkösd havának is nevezik.
A Szentlélek az egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval, ám személyi különbözőségük az egy Isten fogalmát nem bontja meg.
Az Újszövetség átvette a régi kifejezéseket, de ugyanakkor a Szentlélek személyi mivoltát is nyilvánvalóvá tette. Már Jézus keresztségénél együtt szerepel az Atyával és a Fiúval (Mk 1,1), hasonlóképpen a missziós küldetésnél és a keresztségi formulánál (Mt 28,19).)
Pünkösd jelképei, ikon (Fotó: Wikipédia)
A Szentlélek hét ajándéka: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a tudomány, a lelkierő, a jámborság és az istenfélelem. Jelképei a szél-galamb, a tűz, a víz és az olaj. Jelképként galamb és fénysugár, vagy hét fénysugár formájában is látható.
A Szentlélek gyümölcseinek nevezik azokat a tökéletességeket, melyeket a Szentlélek formál bennünk, s amelyekből az egyház hagyománya tizenkettőt sorol fel:„szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság”.
A keresztény hagyományokban jelentős helyet foglal el a pünkösd, így a magyar népszokások közül több is van, amely az ünnephez köthető, s melyet eleink megéltek pünkösd idején.
Régi kép: Pünkösd, szőgyéni templombelső a májusfákkal, 1942 (Fotó: Laczkó Gábor, műgyűjtő)
Ezek közül talán a legismertebb a pünkösdi királyválasztás volt, amely a nyelvben is megmaradt a „pünkösdi királyság” kifejezéssel, s a rövid ideig tartó dicsőségre utal.
A szokás keretében a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választották ki különböző versenyeken. A Kárpát-medencében a középkor óta élő szokás volt, amikor az ünnep alkalmából gyakoriak voltak az ügyességi próbák, lovas versenyek, küzdelmek. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be.
„Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” – olvasható a Magyar Néprajz Arcanum gyűjteményében.
A pünkösdi királyválasztásnak is, mint a legtöbb népszokásnak, van gyermekjáték változata, az alábbit a Zemplén megyei Cigándon jegyezték le: „A fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket, s a legügyesebb fiú lett a pünkösdi király.
Pünkösdi királyválasztás (Fotó: erdely.kronika)
A lányok körében hagyományos népszokás volt a pünkösdi királynéjárás, amikor négy leány közrefogott egy ötödiket és énekelve körbevitték az utcákon, később többen is csatlakoztak hozzájuk, miközben énekeltek és termékenység-varázsló mondókákat mondtak.
A májusfaállítás szintén gyakori pünkösdi szokás. A májusfát udvarlási szándékból vagy szerelemből állította a legény a lánynak, de előfordult, hogy egy-egy település saját magának állított májusfát. Eleink a templom mellé is állítottak feldíszített fát, de sok helyen a templomba is vittek be kisebb fákat, lombokat erre az ünnepre, és faágakkal díszítették a templomi zászlókat, lobogókat.
Pünkösdi királynéjárás (Fotó: erdely.kronika)
A májusfaállítás hagyománya ma is élő szokás egyes falvakban, és sok helyen állítanak feldíszített fát a helységek terein. A pünkösdölés jellemzője volt még a felvonulás, a mulatság, mulatozás, táncolás, éneklés.
Egyes tájegységeken a zöldágazást vagy zöldághordást végeztek, amikor a fiúk és a lányok együtt hordták körbe a faluban a zöld ágakat, virágokat, melyeket szokás volt bevinni a házba, ablakra, ajtóra, falra is kitűzték, ami védelmet jelentett a rontás ellen és védte a terményt. Közben énekeltek, rigmusokat mondtak, mellyel a tavaszt köszöntötték, ünnepelték.
Pünkösdi zarándoklat (Fotó: elte.néprajz)
Innen ered a „bújj, bújj zöld ág…” kezdetű dal, mely játékként maradt fenn, s amit ma is játszanak, énekelnek a néphagyományőrző rendezvényeken, összejöveteleken, családi majálison, melyet Kárpát-medence-szerte rendeznek ezekben a napokban, felelevenítve eleink szép pünkösdi szokásait.
Templomokban és szabadtéri szentmiséken, istentiszteleteken ünneplik a Szentlélek eljövetelét. A katolikusok a pünkösdi napok idején gyakorta szerveznek zarándoklatokat, felkeresik a Mária-búcsújáróhelyeket, ahol kérik a Szűzanya közbenjárását.
A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, mely a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, s amely 1990-től kezdődően mára az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált.
Forrás: Magyar Püspöki Konferencia, Magyar Néprajz
(Berényi Kornélia)
