Tomáš Drucker (Hlas-SD) oktatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét.
A kisebb iskolák összevonva működnének, közös vezetéssel, egységes oktatási programmal, az oktató-nevelő munkában résztvevő közös szakalkalmazottakkal, és közösen vennék fel a kapcsolatot a munkaadó cégekkel.
Azt leszögezte, hogy iskolák bezárását nem tervezik. A fenntartóknak 2025 májusáig kellene elkészíteniük a szervezeti változásokat, és 2025 szeptemberétől működnének az új rendszer kereteiben.
„A középiskolai oktatás gyengéje, beleértve a gimnáziumokat is, a változatlanság, hosszú évek óta elmaradnak a szükséges átalakítások” – mondta a miniszter, kiemelve a munkapiaci viszonyok átalakulását és a demográfiai változásokat.
Hozzátette, egyes iskolák költségvetése a puszta túléléshez elegendő, fejlesztésre, a munkaadókkal való kapcsolatfelvételre nem telik.
Drucker elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja. „Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani” – tette hozzá.
A változtatásokkal az iskolák közös működését tennék lehetővé, közös menedzsmenttel és ún. oktatási szupervízorokkal. „A kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának” – foglalta össze.
A fenntartóknak augusztus végéig kell bemutatniuk a minisztériumnak az optimalizációra vonatkozó terveket, 2025 márciusában kellene elküldeniük a konkrét változtatásokra vonatkozó kérvényeket, és 2025 szeptemberétől működne az új rendszer.
A miniszter hozzátette, készek a szükséges gyors törvényi módosítások, és 2025 januárjától életbe léphetnek.
Kamil Šaško államtitkár azt hangsúlyozta, a középiskolák jelenleg nem képesek megfelelően reagálni a munkapiac elvárásaira. „De ami még nagyobb kihívás, hogy a jelenlegi középiskolai hálózat nem tudja garantálni a jövőbeni munkaerő megfelelő minőségével, strukturális összetételével és kompetenciáival kapcsolatos elvárásokat” – figyelmeztetett.
Paula Puškárová (Hlas-SD), a parlament oktatási bizottságának elnöke lehetőségnek tekinti a javaslatot a középiskolák és a főiskolák közti jobb együttműködésre és az agyelszívás megakadályozására.
Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is támogatja a nagyobb oktatási központok létrehozását, amelyek gimnáziumi és szakközépiskolai, és más középiskolai képzést is nyújthatnának. „A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket” – jelentette ki.
Andrej Lasz, az Ipari Szervezetek Szövetségének főtitkára szerint a módosítással több pénzhez jutnának a középiskolák, ennek köszönhetően jobban meg lehetne fizetni például a szakmai gyakorlatot vezetőket, hiszen most az elektrotechnikusok vagy az IT-szakértők sokkal többet keresnek a cégekben, mint az oktatásügyben.
Andrej Hutta, a Szlovákiai Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) alelnöke is helyesli az összevont, nagyobb iskolák működtetését. „Reméljük, hogy jobb lehetőség nyílik a duális képzésre, hogy a munkaadók ehhez megfelelő partnereket találnak, és a munkapiac elvárásainak megfelelő szakembereket képezhetünk” – mondta Hutta.
Matej Stuška, a Rodicia.sk társulás igazgatója hozzátette, a szülők részéről is komoly elvárások vannak a színvonalas és megfelelő képzést illetően. „A szülők többsége azt szeretné, ha szakmát tanulna a gyereke, és egyúttal elvárja, hogy kellő gyakorlati képzést kapjon, jó tanárai legyenek, és a modern technológiákat is tudja használni” – jelentette ki Stuška.
(tasr/Felvidék.ma)
