Az egykori Hont vármegye ékszerdoboza, a történelmi Magyarország legjelentősebb bányászvárosának tekinthető Selmecbánya megannyi épített örökséggel büszkélkedhet. A történelmi belvárosban elterülő Szentháromság tér központi eleme a pestisemlékmű, a Szentháromság-szoborcsoport.
A Szentháromság tér mai formája a 16. században kezdett körvonalazódni. A bányászváros gótikus és reneszánsz palotái zömmel ekkortájt épültek. A téren lévő épületek ma intézményeknek, múzeumoknak, valamint lakóházaknak és vendéglátóhelyeknek adnak otthont.
A Szentháromság tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, s itt szentelték a zászlókat.
A macskaköves tér közepén látható a pestisjárvány áldozatainak emléket állító Szentháromság-szobor. A gyilkos kór 1710-ben söpört végig a bányászvároson. Az adatok szerint mintegy hatezer áldozatot szedett a városban.
A pestis az említett év szeptemberére kezdett alábbhagyni, ekkor, szeptember 14-én
Pirolt Ignác helyettes bíró a jezsuiták templomában ünnepélyes fogadalmat tett a város nevében, hogy a pestis elhárítására egy szobrot állítanak.
1711-ben a közben bírónak kinevezett Pirolt kimondta, hogy a járvány véget ért, így csakhamar hozzá is láttak az emlékmű felépítéséhez. Ez a szobor közel ötven évig állhatott a mostani szoborkompozíció helyén.
A mai is látható barokk stílusú szobor terveit az olasz Dionysius Ignatius Stanetti készítette. A művésznek nem ez az egyetlen alkotása a mai Felvidéken. A selmcbányai munkáját megelőzően Korponán készített Szentháromság-szobrot. Emellett Besztercebányán és Körmöcbányán is találkozhatunk az alkotásaival.
A kőfaragó munkákat Karl Holzknecht végezte el. A szoborcsoport 1755 és 1766 között készült. A szobor egy új kezdetet jelképez, mely a pestis ellen védelmező szentekkel, a bányászat pártfogóival, Szűz Máriával és a Szentháromsággal megáldott szoborcsoport.
A köztéri műalkotás legfelső szintjén a Szentháromság látható, míg az emlékmű korinthoszi stílusú tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szobor található: Szent Sebestyén, Xavéri Szent Ferenc, Szent Borbála, Szent Rókus, Szent Katalin és Szent József. A fekvő alak Mária Magdolnát ábrázolja.
A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1979-81. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredetit, a Habsburg címert. Látható még rajta a város címere és a bányászok jelvénye is.
A selmecbányai Szentháromság-szobor Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen tematikájú szobra.
Érdemes barangolni a dimbes-dombos, mesés zegzugokkal tarkított kisvárosban. Csodás épületek és természeti környezet mellett számos múzeum várja a látogatókat. Említhetjük a világszerte ismert selmecbányai kálváriát, annak templomait, avagy a Kammerhoff kincseit.
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk,; cultur.hu;
Barangolások Selmecbányán – Séták egy régi bányavárosban, 2014.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
