A 2019-es esztendő a közelgő klímakatasztrófa miatti aggodalom nyomán politikai szempontból a „kizöldülés” évének számított, s a zöldek előretöréséhez vezetett. Az Európai Bizottság is a zöldülés útjára lépett, a bizottság akkori új elnöke, Ursula von der Leyen már beiktatása előtt bejelentette, hogy elnökségének első száz napjában előáll egy átfogó tervvel arról, hogyan válik az EU karbonsemlegessé 2050-re.
A bizottság kiemelt politikai programja volt az európai zöldmegállapodás elfogadása, valamint a szükséges jogszabályozási háttér átültetése. Mivel ez nagyrészt befejeződött, immár a gyakorlati megvalósítás lenne a feladat. Azonban von der Leyennek újbóli megválasztása érdekében közös hangot kellett találnia a legnagyobb frakcióval rendelkező és őt jelölő EPP képviselőivel, amely több, már elfogadott uniós klímapolitikai cél felülvizsgálatának fontosságát hangsúlyozta.
Az elmúlt években többször felmerült, hogy az ambiciózus zöldvállalások társadalmilag nehezen lesznek támogathatók bizonyos megfontolások nélkül. A vállalások egyik szegmensét – a szigorított kibocsátáscsökkentési szabályokat és a belső égésű motorok gyártásának leállítását 2035-től – versenyképességi hátrányokra hivatkozva az autóipar nehezményezte.
Az autóiparban, köztük a szlovákiaiban ugyanis attól tartanak, hogy a vállalatok áthelyezik gyártásukat más kontinensekre,
mint ahogy a TV Joj riportjában is elhangzott, így egyre inkább előtérbe kerül az európai gazdaság megmentésének ügye. Hogy mindez hogyan érinti majd az autóipart, mely már az elektrifikáció útjára lépett, egyelőre kérdéses, egy radikális váltás túl költséges lenne.
„Nem tudom, mi lenne a tetemes beruházásokkal, melyeket az autógyárak ezidáig a transzformációra költöttek. Tisztában vagyunk azzal, hogy elérhetőbb, megfizethetőbb gépjárműveket kell kínálnunk és inkább az vásárlók igényeit kielégíteni“ – nyilatkozta a riportban a Peugeot vezérigazgatója, Linda Jackson.
Bizonyos változásokra mindenképp sor kerül, mivel a karbonsemlegesség 2050-ig tartó elérése változatlanul napirenden van. „Ezt a célt különböző módokon lehet elérni, például az úgynevezett e-üzemanyagokra történő átállással“ – fejtette ki az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének szóvivője, Ingrid Ludvíková, arra utalva, hogy
a szlovákiai gépjárművezetők nehezen válnak meg benzin- és dízelüzemű gépjárműveiktől.
A szerves eredetű kőolaj keletkezésének kiindulópontját a nap energiája jelentette, melynek segítségével a növények a vízből és a szén-dioxidból szénhidrátokat állítottak elő, a szénhidrátokból pedig az évmilliók során szénhidrogének keletkeztek a föld mélyén. A szén- és a hidrogénatomok megfelelő rendben történő kombinálása vegyipari módszerekkel is megoldható, és amennyiben ezt megújuló energia felhasználásával tesszük, melynek végeredményét e-üzemanyagnak hívjuk. A planktonok fotoszintéziséhez hasonlóan az energiaforrást itt is a nap biztosítja valamilyen formában, a kiindulási anyagot pedig szintén a víz és a szén-dioxid jelenti. Az e-üzemanyag gyártásához szükséges szén-dioxid származhat a levegőből, vagy biomasszából is, a hidrogént vízből nyerik ki elektrolízis segítségével.
A végeredményként kapott dízel, benzin és kerozin a tulajdonságait tekintve lényegében megegyezik a hagyományossal, így felhasználható a meglévő belső égésű motorokban, illetve a repülőgépekben.
Bár az e-üzemanyagoknak fontos szerepük lehetne, egyelőre azonban még azt lehet tudni, hogy a repülők számára hogyan és mikorra lesz majd elegendő mennyiség belőle, nem is szólva az autókról. Az e-üzemanyagokkal tehát az a legnagyobb probléma, hogy kevés van belőlük és drágák.
A riportban rámutattak arra az ellentmondásra is, hogy az európai választók ugyan a zöldmegoldásra szavaztak, időközben rájöttek, hogy nincs hozzá elég pénzük. Ezért aztán az olcsóbb ázsiai autókat vásárolják, sok esetben belső égésű motorokkal.
„Úgy vélem, hogy ha az európai autógyárak megértik, hogy olcsóbb és hozzáférhetőbb elektromos autókat kell gyártaniuk, akkor a helyzet ismét változik és az európaiak az itteni márkákat vásárolják majd” – hívta fel a figyelmet Milan Bahna az Elektromobil.tv képviseletében.
A zöldátállás, valamint annak elérése szempontjából, hogy 2035 után károskibocsátás-mentes gépjárművek közlekedjenek, az elektromos gépjárműveknek nagy jelentőségük van. A Peugeot vezérigazgatója, Linda Jackson szerint ebben segítenének az embereknek. A legnagyobb kihívást szerinte viszont az jelenti majd a jövőben, hogy milyen gyorsan tudjuk elérni a technológiai váltást.
Az árról azonban nem szabad megfeledkezni. Bahna felhívta a figyelmet, hogy jövőre három-négy olcsó modell megjelenése várható a piacunkon,
melyek előmozdíthatják az elektromos gépjárművek terjedését. A belső égésű motorokhoz való visszatérés azonban már nem számít megoldásnak az autógyárak számára. Bahna szerint a közeljövő megmutatja, hogy ez számít-e a járható útnak.
(NZS/Felvidék.ma/SITA/villanyautosok.hu)
