Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen.
Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: „hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat” – fogalmazott az államtitkár.
Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot.
„Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak”
– fogalmazott Zsigmond Barna Pál.
Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek „megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket„.
Kijelentette azt is:
„ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is”.
Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik.
Amikor a világ háborús és gazdasági nehézségekkel, geopolitikai megosztottsággal küzd, különösen fontos, hogy mi, magyarok egységesek maradjunk – fogalmazott az államtitkár.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot. A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy „tegyük naggyá Európát” – fogalmazott.
Kiemelte,
1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.
Emlékeztett, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.
Közölte, Pozsonytól Nagyváradig, Besztercebányától Bécsig, Gödöllőtől Zomborig a Kárpát-medence összes szegletéből származtak nemzeti hőseink, az aradi vértanúk, akiknek neve összeforrt Magyarország történelmével. Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka, évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál – jelentette ki az államtitkár.
Hozzátette,
a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése.
A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét.
A megemlékezés végén Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár koszorúzott. Elhelyezték Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját is.
(MTI/Felvidék.ma)
