Miközben az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt bünteti, mert nem hajlandó migránsok tömegeit rászabadítani az országára, az EU pedig továbbra is kitart a migránskvóták tagállamokra való ráerőltetése mellett, az elhibázott uniós migrációs politika egyre inkább megbosszulja magát.
A Willkommenskultur néven elhíresült „üdvözlés kultúrája” hazájában, Németországban a német lakosság már nem érzi otthon magát az országában, mivel egyes iskolai tantermekben már alig beszélnek németül, s egymást érik a migránsok által elkövetett erőszakos támadások, mint amilyen a mannheimi késelés, vagy a solingeni támadás, melyek mögött egy afgán, illetve egy szíriai állt.
A legújabb erőszakos cselekmény során egy iráni migráns akart több embert meggyilkolni a németországi Krefeldben, akinek nem mellesleg legalább 27 különböző személyazonossága van az EU-n belül. A Bild című lap szerint az iráni, aki először 2002-ben érkezett Németországba, közvetlenül a merénylet előtt több erőszakos bűncselekményt is elkövetett, viszont a rendőrség mindannyiszor elengedte. Két nappal az ámokfutása előtt a támadás helyszínének közelében lévő bevándorlási hivatalban dühöngött, megfenyegetve az egyik alkalmazottat, mert nem akart neki hamis személyazonosságon alapuló tartózkodási engedélyt kiadni. A férfi dühében egy benzinkutast is megtámadott a szomszédban. Herbert Reul, Észak-Rajna–Vesztfália kereszténydemokrata belügyminisztere szerint az elkövetőt elmebetegként tartották számon. A politikus azonban
nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a kiszámíthatatlan és erőszakos férfi miért volt mindezek ellenére szabadlábon.
A nyugat-európai nagyvárosokban mindennaposak az ilyen támadások, ezért kellene fellépni az illegális migráció ellen. Ezzel szemben az ottani kiutasítási határozatoknak mindössze a 22 százalékát tudják végrehajtani. Németországban pedig még beszélni is alig lehet erről, nem engedi az ottani mainstream balliberális média.
De ráégett a felelőtlen bevándorláspolitika Spanyolországra is, ahol legújabban Baszkföldön elégelte meg a lakosság, hogy az észak-afrikai bevándorlók rendszeresen utcai verekedéseket provokálnak, ráadásul egyre több bűncselekményt követnek el. A tüntetők elmondták, hogy nagyon aggasztja őket a közbiztonság hiánya, és már nem mernek a környéken tartózkodni, mert egyrészt nem bírják elviselni az ott terjengő szagot és látványt, másrészt félnek, hogy őket is megtámadják. A lakosság elégedetlen a rendőrök munkájával, azt mondják, hogy hiába fogják el őket, végül nem tudják megfelelően kezelni az erőszakos eseteket, és mindannyiukat szabadon engedik, ezért sürgős változást követeltek a hatósági eljárásokban, illetve a közbiztonság visszaállítására szólították fel az önkormányzatot és a rendőrséget.
Mindez csak a legutóbbi napok krónikája, s mindössze két országból, tehát csak egy csepp abból a tengerből, amely az unió felelőtlen migrációs politikája miatt árasztotta el a tagországokat.
De Svédországot is említhetjük, ahol kétnaponta történik késelés vagy robbantás, amelyet az alvilág szervez, amely pénze zömét és az utánpótlását is az illegális migrációból szerzi. A migrációt ugyanis ugyanazok az alvilági körök szervezik, amelyek korábban kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, fegyverkereskedelemből gazdagodtak meg.
Vitathatatlan tehát, hogy migráció soha nem látott mértékben veszélyezteti Európa közbiztonságát. Az Európai Unió vezetői ennek ellenére struccpolitikát folytatnak,
illetve súlyos büntetéssel sújtják Magyarországot, amiért megvédte lakosságát az ilyen és ehhez hasonló veszélyektől, illetve továbbra is csak látszatmegoldásokkal állnak elő, a migráció megállítására szolgáló valós lépések helyett. Mindeközben a lakosságnak mindenütt fogytán a türelme, ezt mutatják a holland, a francia, a német tartományi vagy az osztrák és cseh választások eredményei is. Minden országnak elsőrendű kötelessége ugyanis a saját polgárai biztonságának védelme, mely az ellenőrizetlenül beáramló, többségben tisztázatlan identitású tömegek részéről nagyon komoly veszélybe kerül. S a fokozódó elégedetlenség és feszültség ellen a hatalom arroganciája, vagy épp struccpolitikája nem jelent tartós megoldást, ahogy a migráció kezelésére sem.
(NZS/Felvidék.ma)
