A komáromi Selye János Egyetem (SJE) szervezésében került sor „A szlovákiai magyarság helyzetének aktuális kérdései – társadalomtudományi megközelítésből” című konferenciára az egyetem központi épületében december 12-én. Az egyetem kutatási programjainak keretén belül megvalósuló, a mai napon azok eredményeit bemutató, a szlovákiai magyarokat érintő társadalomtudományi kutatásokat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.
A rendezvényen tiszteletét tette többek között Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, Balogh Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, valamint az Esterházy Akadémia alapító igazgatója, Csenger Tibor, Nyitra megye alispánja és Keszegh Béla, Komárom polgármestere.
(Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
Juhász György, a Selye János Egyetem rektora a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, a Felvidék egyetlen, saját jogalanyisággal rendelkező magyar felsőoktatási intézménye az elmúlt években
aktív szerepet vállalt a régió társadalmi, gazdasági és kulturális életében, teret adva a különböző nemzetközi szemináriumoknak és konferenciáknak.
Kiemelte, egyetemük főként oktatásai, nyelvészeti, gazdasági, hitéleti és természettudományos kutatásokat végez. Ezen kutatások megvalósulásához az anyagi feltételeket javarészt támogatásokból szerzik meg, s ezzel összefüggésben megköszönte a magyar állam támogatását is.
Juhász György (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
„Ezen támogatás lehetővé tette, hogy a felvidéki magyar közösséget is érintő társadalomtudományi kutatásokat megvalósítsuk”
– fogalmazott, hozzátéve, egyetemük egyike azon kevés szlovákiai intézményeknek, melyek a szlovák oktatásügyi minisztérium engedélye alapján hivatalosan is kutatási tevékenységet folytathatnak.
Nacsa Lőrinc államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, fontos nap a mai, hiszen egy kutatás a végéhez ért és meghallgathatjuk, mi lett az eredménye, hogyan is látják a kutatók a felvidéki magyarság helyzetét. Mint mondta, öröm számukra, hogy a kutatást támogathatták és fontos az egyetem partnersége is. Kiemelte,
a Selye János Egyetemet mind a magyar, mind pedig a szlovák állam támogatja, tartja fenn.
„Fontos projekt és érdemes felmutatni másoknak is, ez az együttműködés mintaképpen szolgálhat” – jegyezte meg.
Az államtitkár rámutatott: a felvidéki magyarság gazdag intézményhálózattal rendelkezik, ami az elmúlt 14 évben még jobban meg tudott erősödni.
„Az intézményhálózat akkor tudja segíteni a felvidéki magyarság közösségi és politikai céljait, ha közösségben dolgozik és összefog”
– húzta alá. Kifejtette, a magyar nemzet megmaradása tekintetében az oktatási intézmények kiemelt jelentőséggel bírnak, mint ahogy az óvodától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatásnak is nagy szerepe van a felvidéki magyarság életében és megmaradásában is.
Nacsa Lőrinc (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
A konferenciára utalva megjegyezte, egy kutatás soha nem lehet öncélú és akkor van értelme, ha abból cselekvés fakad. „Azt kívánom, a mai konferencia után szülessenek feladatok az intézményhálózatokra, oktatási szakemberekre, politikusokra nézve és mindenkire, aki a felvidéki magyarság jelenéért és jövőéért dolgozik.
Hiszen nemcsak az a célunk, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon, hanem hogy gyarapodjon”
– emelte ki az államtitkár. Nacsa Lőrinc köszöntője végén aláhúzta: partnerséget kell kialakítani a többségi állammal, de nem szabad feladni a végvárainkat, az oktatási, kulturális intézményeinket és az anyanyelvhasználatunkat.
Keszegh Béla polgármester köszöntőjében tényekkel támasztotta alá a konferencia témájának fontosságát. Amint azt Gyurgyík László kutatásaira hivatkozva mondta, 1994 óta folyamatosan fogy a szlovákiai magyarok száma – évente mintegy kétezer fővel, mivel a halálozások száma magasabb, mint a születések száma. Ezen felül a szlovákiai magyarok korfája is aggasztó képet mutat – tette hozzá.
Keszegh Béla (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
Megjegyezte, a szlovákiai magyarok születési rátája az 1,2-es átlaggal elmarad a többségi nemzet közel 1,6-os rátájától. Mint mondta,
az előrejelzések szerint a következő népszámlálásra várhatóan 400 ezer alá esik majd a szlovákiai magyarok száma.
„Amikor terveket szövünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a számokat” – fogalmazott. Az oktatási intézményeket érintő statisztikákból merítve elmondta, a szlovákiai oktatási intézmények mintegy 10,5 százalékát adják a magyar tannyelvű intézmények, azonban, ha a létszámot vesszük tekintetbe, akkor már csak 5,6 százalékát adják ki – hivatkozott Fodor Attila kutatásaira. A polgármester rámutatott, ezzel a problémával is foglalkozni kell a közeljövőben. Mint mondta, sok, szám szerint
36 olyan magyar tannyelvű kisiskola van, ahol a tanulók létszáma nem éri el a húszat.
A Pro Civis adataiból az óvodák létszámát kiemelve elmondta, a szlovákiai magyar óvodák mintegy felében nincs 25 gyerek, de 8–10 százalékában még tíz gyerek sincs. Ráadásul az érettségizők száma is a felére csökkent az elmúlt húsz évben – mutatott rá.
„A tények megkerülhetetlenek. Ezek mind olyan adatok, amelyekhez igazodva kell megrajzolni a jövőképünket, stratégiánkat. Ezért is fontosak ezek a szakmai találkozók, ahol ezekről beszélgetni tudunk” – szögezte le.
Gubík László (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a konferencia a szlovákiai magyarság legégetőbb stratégiai kérdéseire fókuszál. „A politikum képviseletében is elmondhatom, hogy nincs ennél fontosabb. Számbeli kisebbségi sorsba sodródó közösség politikai érdekképviseletének nemcsak a hagyományos politikai munkát kell ellátnia, nemcsak az érdekképviseletet és nemcsak közösséget kell építenie, a kohézióját erősítenie a közösségünknek, hanem
a szakmai politizálás, szakmai érdekképviseletben kell élen járnia a politikumnak”
– mondta.
A konferencia kapcsán megjegyezte, fontos, hogy azon együtt vesz részt a hallgatókkal a szakma, a politikum, az intézmények, az önkormányzatok, és közösen próbálnak megoldást találni azokra a kihívásokra és stratégiai kérdésekre, amelyek biztosíthatják a felvidéki magyarok jövőjét. Gubík véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmai párbeszédre. Kifejtette, ha a kulcskérdésekben – mint az oktatási és iskolai hálózatok fenntartásának kérdése, a demográfiai kérdések kezelése, az önkormányzatok finanszírozása, illetve egyéb gazdasági kérdések – „nem lesz meg az összhang közöttünk, nem tudunk közösen fellépni, közös stratégiát alkotni, akkor egészen biztos, hogy bukásra leszünk ítélve.
Abban vagyok érdekelt és azt kívánom mindannyiunknak, hogy együttműködéssel, szakmai síkra alapozva a párbeszédet, sikerre legyünk ítélve”
– zárta köszöntőjét.
A konferencia közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
Ezt követően, a konferencia első felében „Nemzetpolitikai kihívások a Kárpát-medencei magyar oktatásban” címmel tartott előadást Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Őt követte Antalík Imre, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatója, aki a szlovákiai magyarlakta térség társadalmi-gazdasági folyamatait, fejlődésének lehetséges stratégiai keretrendszerét mutatta be. Végezetül Tóth Péter, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója a szlovákiai magyar gimnazisták körében végzett kompetenciafelmérést mutatta be. Rövid szünet után a felvidéki lelkészutánpótlás helyzetéről adott elő 2009-től napjainkig Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvdék.ma)
A konferencia második része Jaruska László, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója a szlovákiai magyar gimnáziumok első és második évfolyamát látogató diákok STEM készségeinek felmérését bemutató előadásával kezdődött. Majd Petheő Attila és Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának kutatói „Egyházi örökségvédelem és értékmentés a Felvidéken” címmel mutatták be eredményeiket. A konferencia utolsó előadójaként Gubo István, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatója mutatta be az épületek és műtárgyak színes 3D modelljeinek elkészítési módját, melyeket kulturális örökségvédelmi célokra lehet használni.
Szalai Erika/Felvidék.ma
