Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön. Így januártól megszűnik a szárazföldi határellenőrzés is a román–magyar határon, illetve a bolgár–román és görög–bolgár határon.
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki
történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.
A magyar elnökség kiemelt prioritása volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése az említett tagállamokkal közös és azok közötti belső szárazföldi határokon, „és ezt ma meg is valósítottuk” – emelte ki a magyar belügyminiszter.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy fogalmazott,
a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés Románia csatlakozása a schengeni övezethez.
Mint mondta, Románia csatlakozása a határon túli magyarok által régóta várt és a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés.
Elmondta, a sikerért köszönet illeti az elmúlt félévben a belügyi tanácsot vezető Pintér Sándor belügyminisztert és Bóka János európai ügyekért felelős minisztert.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „egy olyan ügyről beszélünk, amely több mint egy évtizede halódik”. Jelentős európai országok blokkolták ennek a két országnak a csatlakozását a schengeni övezethez, és ennek az akadálynak az elhárítása „nem kis diplomáciai bravúr volt”.
A döntés nekünk azt jelenti, hogy végrehajtottunk valamit, amit az erdélyi magyarok nagyon régóta és nagyon akartak, hiszen mostantól akadálymentesen tudnak közlekedni a magyar területeken élők.
Azt is mondta: mivel a románok is akarták, a viharvert román–magyar kapcsolatok történetében ez egy „napfényes délután”, amikor a magyarok csinálhattak valami jót, aminek a románok is haszonélvezői. Hozzátette: a románok ezt tudják, és konstruktívak voltak.
Ráadásul egy átmeneti időszak után le tudjuk vezényelni a rendőreinket a román–magyar határ őrizetéről, tehát rengeteg erőt, energiát takarítunk meg – jegyezte meg.
Pintér Sándor a csütörtöki közleményben aláhúzta: a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz.
Az Európai Bizottság is üdvözölte a Belügyek Tanácsának egyhangú határozatát, mely – mint kiemelték – a két ország schengeni övezethez való csatlakozását teszi teljessé. A két ország csatlakozása a schengeni térséghez nemcsak az övezetet erősíti, hanem a belső piacot is, valamint javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit.
A kedvező döntést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy
a két ország sikeresen hajtotta végre a brüsszeli végrehajtó testület által márciusban elindított menekültügyi, illetve az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó eljárások kísérleti intézkedéseit.
Mindkét ország továbbra is támogatni fogja a közös európai erőfeszítéseket az EU külső határain az unió biztonságának garantálása és a migrációs kihívások kezelése érdekében – jelentették ki.
A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára
– tették hozzá.
Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.
A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután „a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek”.
A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.
MTI/Felvidék.ma
