Vannak vallási tekintetben is csillagórás, rendkívüli pillanatok, időszakok. Ilyen az idei két ünnep, a vallástörténetileg előbb született zsidóság fényünnepe, a Hanukka, és a keresztyénség karácsonyának egybeesése.
Évtizedekkel ezelőtt, a tévézés eurovíziós kiterjedése, s a nyugati határon átszűrődő vételi lehetőségek őskorában nagy izgalommal vártam Győrben karácsony ünnepének osztrák, német, európai fényvarázsát és üzeneteit. Milyen meglepetés volt először hallani-látni a bécsi tv-nek köszönhetően a zsidóság fényünnepéről. Ötven éve, ifjúkori csodálkozásom meghittségében egyberagyogott e két ünnep. Azóta sem értem a rejtett, olykor meg nyílt antiszemitizmus brutális vagy rafináltan suttogó megnyilvánulásait Európában, némelykor itthon is. Hiszen a Bibliánknak, Isten kijelentésének ószövetségi és újszövetségi része teljes egészet és szerves egységet alkot minden nyelven, közel 2300 fordításban. A sola Scriptura szerint az ószövetségi gyönyörű Messiás-jövendölések és a zsidó Jézus, hitünk Fejedelmének és a Békesség Fejedelmének evangéliuma elválaszthatatlanul egybetartoznak. Reformációi drága örökségünk a Biblia Isten üdvözítés-történeti egyetlen dokumentuma. A gyermekkori emlékeimben testvéri egységet alkotó Biblia szeretete, a Tíz Parancsolat és Jézus nagy szeretetparancsának egysége megkérdőjelezhetetlen. Ezt egy életre megerősítette bennem is a reformátori teológia biblikussága. Mégis hányszor hallottam – még komoly hívő egyházi körökben is – fenntartásos véleményeket a „törvényvallásról”. Teológiailag meg az egyik legnagyobb szellemi ficamról, az „Isten-gyilkosság” ad abszurdum vádjáról ne is beszéljünk, mintha Istent, aki örök szellem, emberi kezekkel meg lehetne ölni. Minthogy ez a durva vád Jézus esetében rögtön összeomlott azzal, hogy Ő harmadnapra feltámadott. Közös Atyánk, az Adonáj/Jahve színe előtt Jézus Krisztus születésnapján térdre borulva, bocsánatot szeretnék kérni én is közös Urunktól az emberi elfogultság, vallási vádaskodás, sőt gyűlölet sok tragikus megnyilvánulásáért Európa, s népünk életében. Uram, irgalmazz, Krisztus kegyelmezz!
December 25-én kezdődött a Hanuka, a Fény Ünnepe., az olaj nyolc napig ég (Fotó: Sulyok Tamás FB)
A fényözönről, Hanukka és Karácsony együttes, kétszeres ragyogásáról
Német és angolszász nyelvterületen a szófantázia létrehozott két új szót, ami nyelvileg is összeilleszti azt, ami történetileg, Isten akaratából is elválaszthatatlan. Hiszen Jézus-hitünk a zsidóság Messiás várásából nőtt ki. Manapság pedig Bécsből indult a „Weihnukka” fogalom, Weihnachten és Hanukka összeolvasztásából. Kaliforniából pedig 2003 óta a „Chrismukkah”, a Christmas és a Hanukka nyelvi egybeillesztése terjedt el. 2024. december 25-én a gyertyák nem csak a fenyőfákon ragyognak, hanem a zsidó Menórákban is, hiszen ezen a napon kezdődött ebben az évben a zsidó fényünnep. Ez alkalommal a nyolcnapos ünnep január 2-ig tart.
Mióta van fényünnep, és Jézus ismerhette? A חֲנוּכָּה = hanukka héber szó beszentelést jelent, emlékeztetve arra, hogy Kr. e. 164-ben szentelték fel Jeruzsálemben a második templomot, zsidó naptár szerint a 3597. évben. Történetéről röviden ennyit: az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az addig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be. Ezzel próbálta elősegíteni a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett. Megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának. Hág háórim: a fények ünnepe így született. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a Menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, hanukiának hívják. Nem kérdéses, hogy Jézus és családja ismerte és gyakorolta is a Hanukkát. Egyértelmű üzenet olvasható erről János 10-ben: „Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt” (Ján 10,22-23).
Ma világszerte közelít egymáshoz a két ünnep
Az idén sok településen a világon a kivilágított köztéri fenyőfák mellé elhelyezik a Hanukka-gyertyákat a Menórákban. Sok zsidó családban ma a humor és a vallási fantázia találékonyságának tekintik a Weihnukka vagy Chrismukka szókapcsolást, afféle kultúrmixnek vélik. 2004-ben a Time-Magazin a Chrismukka kifejezést az év legtalálékonyabb és talányos kifejezésének minősítette. Érdekes, hogy megemlítették ezt is: a magyar zsidó Theodor Herzl, a cionizmus atyja is megünnepelte karácsonyt. Nyomdokain ma így fogalmaz honlapján a grazi zsidó hitközség: „A különböző vallási háttér ellenére mindkét ünnepen boldog, ünneplő gyermekek és családok állnak az előtérben. Mindkettő otthona és méltó közössége az ünneplésnek”. A Fokus Jerusalem tv-magazin nyitó oldalán látható az izraeli Haifa kikötőjében felállított Hanukka-gyertya együttes és a karácsonyfa, kifejezve a történelmi, vallástörténeti, és üdvözítéstörténeti tényt: elválaszthatatlan testvérek Isten akaratából zsidóság és keresztyénség. A magazin záró mondata így hangzik: Chanukka Sameach! – Boldog Hanukkát! – Áldott karácsonyt! Mindenesetre az internet jóvoltából láthatjuk, hogy ma a világ sok helyén hangzanak fel különféle nyelven ezek a jókívánságok. Római katolikus hivatalos sajtóügynökségek, lapok, adók, s más felekezetek orgánumai is visszhangozzák Ausztriától az USA-ig, Németországtól Izraelig, Svájctól Ausztráliáig és Brazíliáig a köszöntést. Fényvarázs-karácsonyfák elképesztő formagazdagsága teríti be ilyenkor planétánk sok helyét, még a vallásilag teljesen más hitű országokban, például Indiában, vagy az arab országokban is.
Isten szándéka az összetartozás
Sokszor elgondolkodtam arról, milyen bölcs isteni előrelátással, providenciával gondoskodott Mindenható Urunk evangéliumának terjesztéséről. Hiszen Jézus hányszor ment be a zsinagógákba, hogy ott tanítson, prédikáljon Isten Országa titkairól, az ígéretek beteljesüléséről. Vagy lehetett volna Pál apostol a népek misszionáriusa, tanítója anélkül, hogy Isten atyai gondoskodással az ő munkálkodását nem készítette volna elő azzal a hatalmas nemzetközi építkezéssel, hálózattal, amit a zsinagógák jelentettek a Földközi-tenger mellékén? Nem csak Szentföldön, hanem az akkori római birodalomban, Kisázsiában, el egészen Rómáig? A zsinagógák lettek a keresztyén evangélium terjesztésének missziói állomásai, szálláshelyei. S bár nem egyszer végződött Pál és kísérőinek története azzal, hogy az idegen tanítás miatt elüldözték, sőt meg is akarták kövezni őket, mégis a zsidóság szent hajlékait használta fel Isten, közös Atyánk, Istenünk Jézus evangéliumának terjesztésére. Éljen hála a szívünkben a fényért, amit mindkét vallási közösség, a zsidóság és a keresztyénség is odafentről, egyetlen Fényforrásból kapott és kap. Boldog Hanukkát, boldog Karácsonyt!
(Békefy Lajos/Felvidék.ma)
