Balassagyarmat az első olyan település Magyarországon, ahol Madách Imre egész alakos köztéri szobrát helyezték el. Mindez az előző évszázad harmincas éveiben történt. Ehhez kapcsolódott a balassagyarmati Magyar Nemzeti Múzeum – Palóc Múzeumának előző heti műtárgya. Jelen írásunkban áttekintjük a palócföldi fővárosban állított Madách-szobor történetét.
Mint már arról írtunk, a múzeumban február elejéig volt látható a Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállítás. A Madách 200 – Nógrádból a halhatatlanságba című tárlat az intézmény felső szintjén levő kiállítóteremben kapott helyet.
Mint a Palóc Múzeum közösségi oldalán a hét műtárgya bejegyzésben olvasható volt: „A kiállításra érkező látogatót a díszterem bejáratánál Pátzay Pál 1944-ben készített Madách-szobra fogadta. Az alkotást más műtárgyakkal együtt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kölcsönözte a bicentenárium alkalmából”. A kiállított műalkotás egy leendő balassagyarmati köztéri monumentális Madách-szobor pályázatára készült.
Mint írják, Nógrád-Hont vármegye 1935-ben zártkörű pályázatot írt ki köztéri szobor készítésére.
A vármegyei rövid indoklás szerint: Nógrád és Hont vármegye megörökíteni kívánta a hazai irodalom kimagasló egyéniségének, Madách Imrének emlékét. A pályázaton Bóna Kovács Károly, Pátzay Pál és Sidló Ferenc indultak.
A felkérést kapott szobrászművészek pályamunkáit a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába összehívott, a vármegyei Madách-szoborbizottság és az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tagjaiból álló zsűri bírálta el. A díjazott emlékszobor összköltségét 27 ezer pengőben szabták meg, illetve egy 1000 és egy 600 pengős díj kiosztását tervezték.
Pátzay Pál alkotása (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum/Jaksity Iván/Palóc Múzeum, Facebook) foto@hnm.hu
Pátzay pályázata nem győzött, így csupán a pályamű makettje készült el. A győztes pályamű Sidló Ferenc nevéhez fűződik. Az ő monumentális bronzalkotása látható a mai napig a település történelmi belvárosában.
Balassagyarmat az említett időszakban még vármegyei központ volt. A leendő szobornak a vármegyeháza és a törvényszék közti területet jelölték ki. Azonban ezen a helyen állt Keviczky Hugó 1929-ben felállított I. világháborús hősi emlékműve. Az áthelyezésre 1937-ben került sor, a szobor azóta is a Palóc ligetben látható.
Sidló az alkotásában Madáchot Az ember tragédiájával kapcsolta össze.
Egy tömör vörös márvány talapzaton ülő pózban formálta meg a tragédia szerzőjét. Jobb keze intően az ég felé, bal keze ellenben lefelé mutat.
Zsinóros mentéje nemesi származására utal, szigorú arcvonása, lefelé néző szemei, meghajtott feje a gondolkodót mutatja. Mindezzel látványosan kapcsolta össze Sidló a tragédia mondanivalójának égi-földi lényegét.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A szobor avatására az 1937. szeptember 19-én szervezett országos ünnepségen került sor. A vármegye és az ország jeles közéleti személyiségei jelen voltak az ünnepségen, de nagy számban vettek részt Madách Imre rokonai is.
Az elmúlt évtizedek alatt számos, Madách Imrét ábrázoló alkotás készült, főleg mellszobrok. Egész alakos köztéri szobor Balassagyarmaton kívül Salgótarjánban (Varga Imre, 1969; Párkányi Raab Péter, 2024) valamint a budapesti Margitszigeten (Vilt Tibor, 1973) található.
A Felvidéken Alsósztregova mellett csupán a Zólyomhoz közeli Szliacs fürdőn látható köztéri alkotása.
Forrás:
Pásztor Éva: Örök Madách, Mikszáth Kálmán Társaság, 2024.
Nagy László: 75 éve avatták fel a balassagyarmati Madách Imre-szobrot avagy, egész alakos köztéri Madách-szobrok (http://www.agt.bme.hu/balassi/Madach_szobrok.html)
MNM – Palóc Múzeum Facebook-oldala
Pásztor Péter/Felvidék.ma
