A kassai születésű Slachta Margitot (1884-1974) sokáig elhallgatták. Mintha nem is létezett volna. Pedig ő volt a magyar országgyűlés első női képviselője. Csehszlovákiában nem említették, pedig sokat tett a szlovákiai zsidók érdekében. Ezt ma sem teszik. Magyarországon egy szélsőségesen reakciós, bigott apácaként tartották számon. Moldova György említette valamelyik írásában. Ennek annakidején megörültem. De azt a képtelenséget állította, hogy a felszabadulás után törvényjavaslatot akart beterjeszteni a botbüntetés újbóli bevezetéséről!
Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért (1985) c. munkájában Slachtának nem szentelt ugyan külön fejezetet, de ott többször említi. Az egyik visszaemlékező, a pozsonyi Szabinszky Jenő pl. azt nyilatkozta: „Slachta Margitról a lehető legszebb és legideálisabb emlékeim vannak.”
A Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt. (A szlachta lengyelül nemest jelent. Második keresztneve Borbála volt.) A keresztény feminizmus képviselője szembeszállt kora mindkét pusztító ideológiájával, a nácizmussal és a kommunizmussal. Ő alapította a Szociális Testvérek Társaságát, rendházaiban több ezer embert bújtatott a náci megszállás alatt. Ennek a társaságnak volt tagja Boldog Salkaházi Sára is, akit ma már sokan ismernek.
Dr. Hetey Ágota (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Slachta „utódja” a Magyar Országgyűlésben Kéthly Anna lett. Akkor született a szóvicc, mely szerint Slachtát megkérdezték, vajon utódja folytatni tudja-e azt a munkát, amit ő elkezdett. A válasz egy szó volt: kétli!
Az is összeköti őket, hogy Kéthly Anna Kassán kezdte karrierjét gépírókisasszonyként. Mindkettőjükről tavaly dokumentumfilm készült Hősnők – Kéthly Anna és Slachta Margit története címmel (rendező: Novák Tamás), mely a neten elérhető.
„A világot másképp képzelték el, de mindketten az elesettekért, a demokráciáért, a magyarságért küzdöttek.“ „A keresztény feminista politikus, Slachta Margit és a szociáldemokrata Kéthly Anna is az elnyomottakért szólalt fel, csak másképp”
– mondta a film díszbemutatóján Földváriné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke. Autonóm személyiségek voltak, és bár a politikában eltérő demokráciaképet vallottak, mindketten szembefordultak a kommunizmussal.
Bukásuk szükségszerű volt, de erkölcsi tartásuk mindvégig megmaradt. Földváriné szerint „lehet és kell is vitatkozni velük”, de koherens életút áll mögöttük, és bizonyították, hogy minden élethelyzetben van döntési lehetőség, egyéni felelősség és áldozatvállalás.
Gergely Papp Adrianna (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A Magyar Szövetség (MSz) Nőtagozatának célja a kassai konferenciával, mely április 10-én kezdődött a MaJel Rovásban, hogy Slachta személye és munkássága újra a köztudatba kerüljön.
Kovács Ágnes, a MaJel Rovás igazgatója nyitotta meg a konferenciát, emlékeztetve, Márai Sándor számára is a közeli dóm igazodási pontot jelentett.
Dr. Hetey Ágota főkonzul méltatta Slachta közéleti szereplését, melyet ő kötelességének tartott. Vállalni kell a felelősséget a politikai életben a férfiak által uralt világban. Empátiával, szolidaritással kell harmóniát teremteni. Az egyén és közösség sorsa összefonódik. Fiatal nőként bátran vállalta ez a felelősséget.
Azon túl, hogy Slachta munkásságára és életművére emlékezünk, a konferenciának az lenne a célja hogy a fiataloknak, a következő generációnak átadjuk ezt a tudást, megértessük a fiatal lányokkal, van értelme a közösségért tenni, és közéleti szerepet vállalni.
Gergely Papp Adrianna, az MSz Nőtagozatának elnöke név szerint köszöntötte a vendégeket és előadókat. A cél szerinte, hogy a múltból ötleteket vegyünk, s a cél a jövőbe mutasson. A nők szerepe változik a társadalomban. A demográfiai mutatók viszont nem biztatóak. A gyermekek és elesettek ápolására szükség van. Fel kell fedezni a hiányosságokat, ezért van szükség minél több ilyen konferenciára. Minél szélesebb körben kell párbeszédet folytatni. A kerekasztal alkalmas fórum arra, hogy együtt, rendszeresen kezelni lehessen a felmerülő gondokat. Keressenek bennünket – zárta szavait -, hogy párbeszédet folytathassunk!
Bokor Réka (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Bokor Réka (MSz – Nőtagozat) szükségesnek tartotta, hogy magyar nyelven beszéljünk a női jogokról a Felvidéken. Program kell, mely felsorolja, mit kell megvalósítani. A szolidaritást mutatja, hogy 480 táskát osztanak szét, melynek értéke nagyjából 10.000 euró. Gyűjtést szerveztek és ennek ez lett az eredménye. Apróbb sikereknek is lehet örülni. Az év végén ismét adománygyűjtésbe fognak. Meg kell szólítani a politikusokat, magyar női fórumot kell szervezni – sorolta a feladatokat.
Az utca embere vajmi keveset tud Slachta Margit keresztény feministáról. Pedig ő kikezdhetetlen példa.
Azzal zárta felszólalását, hogy fogadjuk szívünkbe azt, amiért küzdünk.
Gubik László, az MSz elnöke szintén köszöntötte a rendezvényt. Leszögezte, keresztény és szociális alapokra kell helyezni a társadalmat. Ez biztosítja a mentsvárat. Slachta elkötelezettsége a Szociális Testvérek Társaságában folytatódott, bátor tevékenységével kicsúcsosodott a második világháború idején.
Bátorságot mutatott akkori is, amikor fellépett az iskolák államosítása ellen.
Ez okozta közvetve politikai karrierjének végét. 1969-ben életmentő munkájáért megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 2021-ben hozták haza hamvait. Női politikusként bátorság és kiállás jellemezte.
Gubik László (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Dr. Németh Emma szociális testvér, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája elnöke Egy szerzetesnő a társadalom megújulásának szolgálatában – Slachta Margit élete és mának szóló üzenete c. előadásában foglalta össze életútját és üzenetét. Ő a kárpát-medencei magyarság képviselője – szögezte le az előadó. – Hosszú élete során, mely Kassán kezdődött és Buffaloban ért véget, megélt két világháborút, és a Tanácsköztársaságot, az ország feldarabolását, majd megszállását. Közben levetített néhány róla készült fényképet. Róla ma már számos tanulmány, könyv és film látott napvilágot.
Nemcsak az egyéneknek, hanem a nemzeteknek is van feladatuk. Nagyon fontosnak tartotta a nemzeti identitást. Azt hirdette, minden nemzetnek, minden országnak megvan a saját feladata, küldetése, nem véletlenül születünk bele egy-egy nemzetbe.
A kereszténységet tartotta védőbástyának. Közéleti munkáját elképzelhetetlennek tudta a krisztusi elvek nélkül.
Széleskörű munkásságot folytatott, feminizmust képviselt, a világháború alatt embermentéssel foglalkozott, tanított, szociális munkát folytatott, újságokat alapított és szerkesztett, szervezte a szegénységet. Vigasztalást nyújtott és jótékonykodásra buzdított. Vallotta, az ember nem diktálhat a másik embernek erkölcsöt. Az ember önmagában nem képes másik számára az emberi méltóságot és jogot biztosítani.
Németh Enna (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Parlamenti beszédeiben a Tízparancsolatra hivatkozott. „Én nem vagyok politikus. – vallotta – Összpolitikai tudásom a Tízparancsolat, de tudom, hogy ebben áll az élet boldogságának titka.” (1947) Enélkül osztálydiktatúra fog uralkodni. A liberalizmus végső kifejlődési fokán a bolsevizmus képében mutatkozik be. Társadalmi reformokat nem erőszakkal, nem revolúcióval, hanem evolúcióval kell megvalósítani. A radikális feminizmus agresszivitásának a keresztény feminizmus ellentmond.
Puskapor és ágyúk helyett szeretettel kell harcolni, hirdette. Sok nem hízelgő jelzővel illették, de ő volt az a nő, aki megváltoztatta Magyarországot! Ezért mondták róla, hogy ő az egyetlen férfi a parlamentben.
A kerekasztal résztvevői (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az élőadó végül életpályájának üzenetével foglalkozott, mely mai manipulatív világunkban még fontosabb. Független volt az ideológiáktól. A függetlenség nem más véleményének figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem a keresztény értékek követését. A materializmus romboló hatását felismerte. Független az, akinek van értékrendszere és identitása. Az embert sérthetetlenné teszi, ha az erkölcsi törvények szerint él. Gazdasági függetlenségre is szükség van. Az ember legfőbb bevételi forrása saját munkája. Ez teszi lehetővé a lelkiismereti szabadságot. Hogyan néz ki az, ha a kormány támogat, és én azt bírálom? De tudta, a termelésnek nincs hatalma a boldogság fölött. Függetlennek kell lenni a hatalomtól és a Szentlélek irányítása alá kell rendelnünk magunkat. A közélet eseményeit az örök értékek fényében kell megítélni. Az egyénnek függetlennek kell lennie a korszellemtől, aki nem befolyásolható, önálló, saját belátása szerint dönt. Ő független volt a korszellemtől. Csak az Istenből élő tudatos ember képes függetlenné válni a korszellemtől. Tudta, Isten adja képességeinket. Nem akarta azt a jót sem, amit Isten nem akar.
Slachta nem volt javíthatatlan álmodozó. Boldog ember volt. Újszerű és korszerű módszereket javasolt. Abban az értelemben volt modern, hogy a holnap problémáit kívánta előre látni.
Az egyenjogúság megvalósítására törekedett, a gyermek és nő javát szolgálta. Vallotta, nincs külön férfi és női érdek, mert a családon belül egységet alkotnak.
Ilka Viktória (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Azonnal reagált az eseményekre. Amikor Hitler megtámadta Lengyelországot, gyűjtésbe fogtak. A szlovákiai zsidók érdekében is eljárt a pápánál. 1944-ben felfüggesztették mentelmi jogát, illegalitásba volt kénytelen vonulni. 1945-47 között munkája eredménytelennek bizonyult, mégis példája sokakat inspirált.
Ezt követően Kárpát-medencei női szervezetek kerekasztala következett Nők szövetségben: határon innen és túl címmel. A külhoni területek női politikusai ismertették az egyes utódállamokban a nők politikai és társadalmi súlyát, megbecsülését, eredményeiket és dilemmáikat. Kiemelték, egyre inkább szövetségesekként tudnak fellépni határon innen és túl. Az eszmecsere egyik értékes gondolata, amilyen egy nő a családban, olyanná válik a családja, és amilyen az utóbbi, olyanná válik az utód, és amilyen lesz a gyermek, olyan lesz a jövő.
Ilka Viktória szülésjogász figyelemre méltó előadásának címe Kompetens szülés – A prenatális jogokon át a jogszabályok gyakorlati alkalmazásán keresztül a rendszerhibákig c. előadását tartotta meg. Eléggé elkedvetlenítő képet festett elsősorban a szlovákiai helyzetről. Ezt az előadást annyira fontosnak tartjuk, hogy rá még külön visszatérünk.
Barta Iryna (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Barta Iryna protokoll szaktanácsadó és nemzetközi kapcsolatok szakértője tartott előadást A meghívótól az utolsó kézfogásig címmel. A diplomácia területén a nemek eltörpülnek. A helyes viselkedés elsajátítását ismertette, mely a tárgyalást a kívánt mederbe tereli és gyümölcsöző eredményt ér el.
Másnap, április 11-én Benkő Vilmos retorikai képzést tartott A remény nem stratégia – Hogyan maradj hiteles a közéletben címmel. Hasznos és szellemes előadást hallhattak az érdeklődők.
A rendezvényről szóló képriport ITT található.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
