A Szepesség egyik ékszerdobozának is tekinthető Lőcse fölé emelkedő Mária-hegy az egyik legrégebbi és legismertebb zarándokhely a mai Szlovákia területén. A minden évben megrendezésre kerülő zarándokútra július első vasárnapján kerül sor attól kezdve, hogy a Mária iránti tiszteletet terjesztő minoritások a 13. század végén a hegy tetején álló kápolnát Szűz Mária látogatása ünnepének szentelték. A szakrális hely mellett csodás táj várja a látogatót, rálátással a városra és annak környékére.
A helyet eredetileg Olajfák hegyének nevezték. A helyi hívő lakosság már a 13. században járt az itt található kápolnába. A kápolnát fokozatosan bővítették, a feljegyzések szerint 1247-ben, majd 1311-ben történt itt átalakítás. A 14. század elején templommá építették át, amely közel négy évszázadon át szolgálta a híveket.
A zarándokok állandóan növekvő száma azonban ismét a templom bővítését tette szükségessé. 1696-ban egy nagyobb befogadású templomot állítottak az előző helyén. Ebben napi szinten 1775-ig végeztek szentmisét. A 19. század elején ezt is kibővítették. Azonban a hívők és zarándokok számának fokozatos emelkedése miatt a századfordulón újabb nagyobb befogadású kegytemplom építését határozták el.
A 19. század végén többek között Szepes, Sáros, Lipót, Árva, Trencsén vármegyékből érkeztek zarándokok a búcsújáróhelyre.
1898-ban Kompanik Celesztin lőcsei prelátus az eddigieknél is nagyobb templom állítását indítványozta.
A tervek elkészítésével Müller Antal lőcsei építészt bízták meg, azzal az óhajjal, hogy az új templom hasonlítson a lourdes-i bazilikához. A templom építését 1903-ban, azaz tizenegy év múlva kezdték el, 1914-ben fejezték be a ma is látható szakrális helyet. Az első szentmisére 1914. július 2-án kerül sor. Az építés költségeit a hívek hozzájárulásából és az amerikai rokonok adományaiból teremtették elő.
A templom 46,5 méter hosszú, a templomhajó magassága eléri a 27 métert, a kereszthajóké a 16 métert. A torony magassága 50 méter. A nagy torony mellett további öt kisebb torony helyezkedik el a templomtetőn.
A kegytemplom belsejében a neogótikus főoltár Prinoth Ferdinánd szobrászműhelyének alkotása. Az oltár felső részének közepén tündöklik a 148 cm magas, fából készült szobor: az ötszáz éve itt tisztelt Lőcsei Szűz Mária. A szobor eredetijét középkori mester faragta fából.
A kegytemplomnak 1984. január 26-án Szent II. János Pál pápa basilica minor címet adományozott.
Mint már említettük, a legnagyobb szlovákiai zarándokközpontban július első vasárnapján tartanak zarándoklatot. Akár több százezer zarándok érkezik ilyenkor a kegyhelyre a környező országokból, de akár a tengerentúlról is.
A kegytemplom előtti domboldalon a szabad ég alatt tartják a szakrális eseményt. 1990-ben például félmillió hívő gyűlt össze a dombon. A legtöbb zarándok a Szent II. János Pál pápa második szlovákiai apostoli útja során,
1995. július 3-án tartott szentmisén gyűlt össze, számuk meghaladta a 650 ezret.
A Mária-hegy megközelíthető autóval, a kegyhely közelében egy tágas parkolóhely található. Egy könnyedebb gyalogtúrával Lőcséről indulva is elérhető a kegyhely, ahonnan csodás kilátás nyílik a tágabb környékre, ugyanakkor elcsendesedhetünk a kegytemplom melletti kálvária stációinál is.
- (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
- (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:
tatryspispieniny.sk
matiaut.hu
Pásztor Péter/Felvidék.ma