Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont küldöttsége (Dávid Zsuzsanna, Csámpai László, Molnár Imre és Mikóczy Dénes) 2025. május 14-én a Rzeszówi Nemzeti Emlékezet Intézete, illetve a Rzeszowi Egyházmegyei Múzeum és Galéria vezetőségének meghívására a lengyelországi kárpátaljai régió vajdasági központjába, Rzeszówba látogatott, hogy ott részt vegyen az Isten szolgája, Esterházy János tiszteletére megrendezett eseménysorozaton.
Ennek bevezetőjeként, a Rzeszówi Egyetem szenátusi termében került sor az „Esterházy János (1901-1957) – a lengyel és a magyar nép ismeretlen hőse” címmel megtartott szimpóziumra.
(Fotó: MI)
Az egyetemi hallgatók részére tartott tanácskozást Adam Reich professzor, a Rzeszowi Egyetem rektora, a helyszín házigazdája nyitotta meg. Őt követően Magyarország krakkói főkonzulja, dr. Gerencsér Tibor, majd dr. Józef Łuczyszyn CM atya, Esterházy János boldoggá avatási folyamatának viceposztulátora tartott Esterházy János életművét méltató beszédet.
Esterházy János életművét, illetve annak Lengyelországhoz kapcsolódó részleteit Molnár Imre történész vetítéssel összekötött előadás keretében mutatta be a hallgatóságnak.
A dr. Jan Pisuliński professzor, az egyetem Történeti Intézetének igazgatója által moderált szimpózium befejezéseként a rendezvény társszervezője Paweł Grata professzor a Bölcsészettudományi Kar dékánja köszönte meg a két nemzet közös, de a lengyelek számára is ismeretlen hősének bemutatását a rzeszowi egyetemi hallgatók számára.
(Fotó: MI)
A délután folyamán a helyi Zorza Moziban került bemutatásra Grzegorz Kubaszko filmrendező A kitörölhetetlen történet: Esterházy János című dokumentumfilmje. A filmbemutató házigazdái Katarzyna Kyc és dr. Mariusz Krzysztofiński, a Rzeszowi Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársai voltak.
A filmbemutatót követően dr. Mariusz Krzysztofiński történész a nézők kéréseinek alapján folytatott beszélgetést Molnár Imre történésszel Esterházy János életről és koráról. A jó hangulatú rendezvény dedikálással zárult.
(Fotó: MI)
Az esti órákban a rzeszówi Egyházmegyei Kúria épületében található Egyházi Múzeum és Galéria adott otthont az Esterházy Jánosnak szentelt „Isten szolgája” című csoportos képzőművészeti kiállítás megnyitójának.
A Mikóczy Dénes kurátor által összeállított csoportos kiállításon magyarországi, szlovákiai, csehországi és lengyelországi művészek (Dávid Zsuzsanna, Mikóczy Dénes, Nemes László, M. Kiss Márta, Borbély Károly, Lőrincz Zsuzsa, Andrej Németh Endre, Budai T. Marianna, Krzysztof Ducki) alkotásai láthatók, amelyeket Esterházy János figyelemre méltó alakja ihletett.
Amint azt a házigazda, múzeumigazgató dr. Paweł Batory, bevezetőjében elmondta: „A kiállítás Esterházy János, Isten szolgája személye által ihletett festményekkel mutat be egy olyan kivételesen nemes személyiséget, aki bizonyos értelemben megtestesítette a közép- és kelet-európai népeinek tragikus sorsát. Esterházy János arisztokrata családból származott, egy magyar apa és egy lengyel anya gyermekeként, aki a mai Szlovákia területén született és élt, de életét a hit mártírjaként Csehországban fejezte be.
(Fotó: MI)
Mély hite és hazaszeretete motiválta, hogy ismert politikusként bátran szembeszálljon a fasizmussal és a kommunizmussal. A második világháború alatt cseheknek, szlovákoknak, magyaroknak, lengyeleknek és zsidóknak segített, a háború után a moszkvai Lubjankában raboskodott, ahonnan a szibériai Gulágokra küldték, odahaza pedig előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Rendkívüli emberi tartása és életszentsége ma is inspirációt jelent, amit a kiállításon összegyűlt művészek munkái is jól példáznak.”
(Fotó: MI)
A megnyitó után Andrzej Szypula előadóművész lengyel költők és saját versének elmondásával idézte meg Isten szolgája Esterházy Jánosnak „a kereszt árnyékában” eltelt életét. Dávid Zsuzsanna festőművész személyes hangú beszéddel köszönte meg a kiállítás rzeszowi bemutatásának lehetőségét, majd ezt követően Molnár Imre történész ismertette Esterházy János életművének és életszentségének legfontosabb mozzanatait. A beszéd teljes terjedelemben ITT olvasható.
A kiállítás egyfajta mellékletét képezte Mateusz Środoń varsói művész egy szokatlan művének bemutatása is, amely egy triptichon formájában a második világháború alatt zsidókat mentő markowai Ulma családot mutatja be az általuk rejtegetett és velük együtt kegyetlenül meggyilkolt zsidó személyekkel együtt.
(Fotó: MI)
Az alkotást bemutató Artur Dobrucki, a Markowai Múzeum munkatársa elmondta, Isten szolgája Esterházy Jánost és a boldoggá avatott Ulma családot a kereszt titkának felvállalása köti össze és teszi lélekben hasonlóvá. A múzeum gyűjteményéből származó „Markowai triptichonon” látható mártír Ulma Józef és Wiktoria, illetve 7 gyermekük portréja Borbély Károly alkotásaként immár megtalálható az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban látható Mártírok Falának freskói között is.
(Fotó: MI)
A Rzeszówban, május 17-én sorra kerülő Múzeumok Éjszakájának egyik fő programjaként szereplő rzeszowi kiállítást Zbigniew Ungeheuer, Magyarország rzeszowi tiszteletbeli konzulja nyitotta meg.
A nagy érdeklődés mellett megtartott rzeszówi rendezvénysorozat Isten szolgája Esterházy János életművének és lelki örökségének lengyelországi megismertetése mellett hozzájárult az ezeréves magyar–lengyel barátság valóságának napjainkban oly szükséges erősítéséhez is.
A rendezvények résztvevői között több olyan személy is volt, akinek felmenői lengyel menekültként Magyarország területén élték át a második világháborút, s elmondásuk szerint halálukig hálatelt szívvel emlékeztek az őket szeretettel befogadó magyarokra.
(Fotó: MI)
Felvidék.ma
