A Markíza televízió Nap témája műsorának vendége volt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, akit Boris Kollár, a Sme rodina párt elnökével közösen ültettek asztalhoz hétfő este. A két parlamenten kívüli párt vezetőjét a politikai tér megosztottságáról, az ország gazdasági helyzetéről és külpolitikájáról is kérdezték a politikai műsorban.
A jelenlegi politikai helyzetet elemezve Gubík László kijelentette, a tisztességes politikai kultúrát hiányolja a parlamentből, amelyet mindig is a magyar pártok képviseltek, illetve hiányolja még a nemzetiségek politikai képviseletét a törvényhozásban. Emellett egyetértett Boris Kollár véleményével, aki szerint a pozícióviták soha nem látott szintet értek el a parlamentben.
Gubík kifejtette, pártjának kellő súlya van a régiókban, hiszen a Magyar Szövetségnek van a második legtöbb polgármestere az országban, a megyei önkormányzatokban pedig épp ennek a pártnak van országosan a legtöbb képviselője, holott a nyolcból csak öt megyében indultak. „Ez egy anomáliája a szlovák politikának” – vélekedett. Az elnök érvelése szerint épp ezért a legmagasabb politikai szintre kell törekedniük, a pártnak a parlamentben van a helye.
Kép forrása: Gubík László FB
Mint mondta, 13 pontból álló programmal korszakváltást hirdettek, amely pontok a Szlovákiában élő magyarok jogegyenlőségének és a déli, keleti régiókban élők méltó életkörülményeinek biztosítását célozzák. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Szövetség melyik politikai párttal tudja elképzelni a közös munkát, Gubík László elmondta, keresik azt a politikai formációt, amelyik ezen programpontok közül a legtöbbel azonosulni tud. Aláhúzta, nem ideológiai síkon, hanem szakmai programpontok mentén politizálnak és számukra a lokálpatriotizmus fogalma testesíti meg a politikai törekvéseiket.
A műsor során elhangzott, hogy Magyarország és Szlovákia kormányai között soha nem látott jó viszony van – ebben Gubík is egyetértett, ám hozzátette, hogy még mindig hiányzik a magyarok jogalanyiságát rendező törvény, nem olyan régen egy fiatalembert azért késeltek meg a fővárosban, mert magyarul beszélt és a mai napig elkoboznak földeket a beneši dekrétumok alapján – „tehát van még dolgunk és ezért is fontos, hogy a magyaroknak képviselete legyen a szlovák parlamentben” – jelentette ki. Gubík hangsúlyozta: a párt DNS-ébe ivódott a klasszikus, kisebbségi témák felkarolása, de emellett éppoly fontos számukra a vidék, a déli régiók felzárkóztatása, a szülőföldön maradás elősegítése, a fiatalok családalapításának megsegítése, itthontartása.
Az ország gazdasági helyzetének, eladósodásának kérdése kapcsán Gubík kifejtette: észszerűbb gazdálkodásra van szükség a közigazgatásban, az egész államaparátusban, a minisztériumok működtetésében. A Szövetség elnöke a hatékonyabb áfabeszedésben, az uniós támogatások hatékonyabb lehívásában és felhasználásában látja a gazdasági helyzet javításának lehetséges megoldását. A parlament működési költségét is lehetne karcsúsítani, akár a miniszterek fizetésén is lehetne spórolni – vélekedett. Felhívta a figyelmet, hogy a parlament működése napi szinten több mint százezer euró, és ennek ellenére a kormányválság miatt – csak ebben az évben – közel 90 napig nem működött a parlament. „Józan paraszti ésszel belegondolva sokkal hatékonyabbá lehetne tenni az államháztartási gazdálkodást” – fogalmazott. Kollár Gubíkhoz hasonlóan vélekedett a kérdésről, egyetértve vele, hogy egy hatékonyabb adóbeszedéssel akár 800 millió euróval is gazdagodna az államkassza.
Kép forrása: Gubík László FB
Külpolitikai kérdésekben a Magyar Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk közép-európai irányultságban kell gondolkodnunk. „Mint magyar közösség, mi mindig a Visegrádi Négyek tagjaival találtuk meg a legjobban a közös hangot, hozzánk a szlovákok, csehek, lengyelek állnak a legközelebb, nekünk ezek a kapcsolatok a legfontosabbak. Bármilyen kormánya is lesz Szlovákiának, az ország legfontosabb partnerei ezek a környező országok kell, hogy legyenek, ez az ország érdeke”– fejtette ki a véleményét.
Boris Kollár ehhez kapcsolódóan megjegyezte, az ukrán-orosz háború a Visegrádi Négyek kapcsolatára is rányomta a bélyegét. Arra a kérdésre, hogy Magyarország és Szlovákia szuverenista külpolitikája elszigeteli-e ezt a két országot az unió többi tagországától, mindketten úgy nyilatkoztak, a saját külpolitikához minden kormánynak joga van. Kollár hozzátette, kérdés, hogy az oroszbarát külpolitika és a keleti nyitás hova vezet, hiszen véleménye szerint „Keletről nem kapunk semmit”, és „miért kell beleharapni abba a kézbe (Nyugat-szerk.megj.), ami minket etet”. Ehhez Gubík hozzáfűzte, szuverenista külpolitikára szükség van, de annnak felelősségteljesnek kell lenni.
SZE/Felvidék.ma
