Szlovákiának és több más NATO-tagállamnak sikerült megállapodást elérnie arról, hogy az eredeti öt év helyett tíz év alatt, tehát 2035-ig kell elérni a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított 5 százalékra való emelését – jelentette ki Peter Pellegrini az M. R. Štefánik repülőtéren, mielőtt elutazott volna a hágai NATO-csúcsra.
Elmondta, Szlovákia ragaszkodni fog ahhoz, hogy konszenzus alakuljon ki erről az összes tagállam között. „Ha az összes tagállam között egyetértés lesz a zárónyilatkozatról, Szlovákia egyedüli tagállamként nem fogja akadályozni az elfogadását” – szögezte le Pellegrini.
Hozzátette, a szlovák álláspontról egyeztetett a kormánnyal. Elmondta, Szlovákia ragaszkodni fog a hosszabb határidőhöz és ahhoz, hogy szuverén döntést hozhasson, mikor teszi lehetővé az államháztartása a védelmi kiadások növelését.
„Amikor pedig ez lehetséges lesz, ragaszkodni fogunk a megemelt költségek duális felhasználásához és az infrastrukturális fejlesztésekhez”
– mondta.
Azt is hangsúlyozta, Szlovákiának a NATO keleti szárnyának államaként muszáj fejlesztenie közútjait, vasútjait, hídjait és az egészségügyi intézményeket.
„Szlovákia nem az általános fegyverkezésre fog igent mondani”
– hangsúlyozta Pellegrini.
Robert Kaliňák (Smer-SD) védelmi miniszterrel leszögezte, a javaslatban nem szerepel, hogy évente mekkora összeggel kell emelni a kiadásokat, így a tagállamok maguk határozhatják meg az ütemtervet. Közlésük szerint ezt a módosítást részben Szlovákia javaslatára sikerült elérni.
Az államfő arról is beszámolt, hogy a most kitűzött célokat 2029-ben újra megvitatják és átértékelik. „Hogy van-e létjogosultságuk, egyáltalán hány tagállamnak sikerül teljesítenie a célokat, és elképzelhető, hogy felülvizsgálják azokat” – tette hozzá Pellegrini. Szerinte addig Szlovákia elsősorban a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére fog összpontosítani.
Kedden kezdődik Hágában a NATO állam- és kormányfőinek 34. csúcstalálkozója, ahol a várakozások szerint elfogadják a védelmi költségek 5 százalékra emelését. Ebből 3,5% közvetlenül a védelemre jutna, további 1,5% pedig infrastrukturális beruházásokra.
Ez lesz az első NATO-csúcs Mark Rutte volt holland kormányfő főtitkársága alatt. Várhatóan mind a 32 tagállam vezetője, így Donald Trump amerikai elnök is jelen lesz, továbbá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Christopher Luxon új-zélandi kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke.
TASR/Felvidék.ma
