A Szent Király Szövetség 2025. július 18–20. között Királyfiakarcsán tartott 28. találkozója a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának és Szent István király nemzetmegtartó örökségének méltó ünnepe volt. A háromnapos fesztiválon a szövetség tagtelepüléseinek képviselői a csallóközi Karcsaországban gyűltek össze, hogy a történelmi gyökerekre emlékezve, a keresztény értékek mentén erősítsék a nemzeti összetartozás szellemét. A gazdag kulturális programmal várta az érdeklődőket: népzenei koncertek, kézműves foglalkozások és családi programok.
(Képriportunk a rendezvényről megtekinthető ITT).
Fél szavakból is értjük egymást
Nagyszombat megye alelnöke és a rendezvény védnöke, Berényi József beszédében a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a találkozó egyedülálló jelentőségét és a magyar közösségek közötti szoros kapcsolatot.
„Ritkán fordul elő, hogy egy időben, egy helyen ennyi település képviselteti magát a Kárpát-medencéből” – mondta Berényi, hozzátéve, hogy a Szent Király Szövetségnek köszönhető ez a különleges összejövetel, amely egyfajta történelmi emlékként marad meg Királyfiakarcsán. Kiemelte, hogy a helyi önkormányzat, különösen Wurczell Zoltán polgármester és csapata példamutató felelősséggel állt a szervezéshez, amit már télen megkezdtek. „Jelentem, ez sikerült” – fogalmazott, gratulálva a szervezőknek a magas színvonalú munkáért.
A megyei alelnök megjegyezte, hogy Nagyszombat megye anyagi támogatása is hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Berényi személyes tapasztalatait is megosztotta, hangsúlyozva, hogy
a Kárpát-medencei magyar találkozók különlegesek, mert nemcsak pragmatikus együttműködésről szólnak, hanem lélekkel és szívvel is teltek.
„A tegnapi találkozón, ahogy a polgármesterek között ültem, éreztem, hogy itt nemcsak papírok aláírásáról és pályázatokról van szó, hanem valami többről” – tette hozzá.
Berényi szerint a magyar összejövetelek egyedülállóak abban, hogy a résztvevők „félszavakból is értik egymást”, és a 20. század megpróbáltatásai ellenére is a „csakazértis megmaradás” és az összetartozás szelleme hatja át őket. „Ez az a szív, ami a magyarságban a nagy csapások után kialakult, és amit más hasonló rendezvényeken nem tapasztalok” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy bár fontosak az érdekszövetségek, például a szlovák politikusokkal való együttműködés, a magyarság megmaradásának kérdése különleges jelentőséggel bír a Kárpát-medencei magyar közösségek számára.
Végezetül Berényi jó kívánságait fejezte ki a következő, Erdélyben, Csíkszentkirályon tartandó találkozóra, remélve, hogy az is hasonlóan pragmatizmussal, lélekkel és „jó magyar szívvel” telik majd meg.
Nemcsak feladat, hanem közösségi élmény is volt a szervezés
„Nem mindennapi ez az esemény, amelyet régóta vártunk, és nagy lelkesedéssel készültünk rá hetek, hónapok óta” – mondta Wurczell Zoltán, Királyfiakarcsa polgármestere, kiemelve, hogy számukra megtiszteltetés a Szent Király Szövetség találkozójának otthont adni. Hangsúlyozta, hogy a szövetség, amelynek egyik alapítója Királyfiakarcsa volt 1996-ban, a magyarság hagyományainak ápolását és a közösség jövőjének építését szolgálja.
„Legfontosabb feladatunk a magyarság megőrzése, hagyományaink továbbápolása, a múlt tiszteletének fenntartása és gyökereink erősítése, hogy a múltból merítve jövőt építhessünk”
– fogalmazott.
A polgármester büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy Királyfiakarcsa neve államalapító királyunkhoz kötődik, és a település a szorgalom, a szülőföld iránti szeretet és a felvidéki magyarság hagyományainak szimbóluma. Kiemelte, hogy a rendezvény megszervezése nemcsak feladat, hanem közösségi élmény is volt. „A falu apraja-nagyja a készülődés lázában égett, és ez a közös munka maradandó emlékeket és az összetartozás érzését hozta” – tette hozzá, bízva abban, hogy a vendégek új barátságokkal és élményekkel gazdagodva térnek haza.
Wurczell a csallóközi vendégszeretetet és a Szent Király Szövetség által ápolt kapcsolatokat méltatta, amelyek szerinte a magyarság kincsei. „A határon innen és túl köttetett barátságok olyan értékek, amelyeket ápolnunk kell, hogy mindig legyen holnap és szebb jövő” – hangsúlyozta. A polgármester humorosan utalt arra, hogy az egyetlen „szigorú szabály” az volt, hogy a vendégek érezzék jól magukat, és reményét fejezte ki, hogy ezt sikerült elérni.
Közép-Európának nincs királya, de uralkodó alkotmányos eszméje, szellemi vezérfonala van…
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke három fő gondolat mentén szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva a tisztelet, a Szent Korona eszméjének jelentősége és a felvidéki magyarság felelőssége iránti elkötelezettségét. Beszédében külön kiemelte Pogány Erzsébet és Potápi Árpád János érdemeit, valamint a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának fontosságát.
Első gondolatában Gubík a tisztelet fontosságát emelte ki, külön megemlékezve két személyről, akik nagy hatással voltak Királyfiakarcsára és a felvidéki magyarságra.
„Pogány Erzsébet energiáival, szervezőkészségével és a Csallóköz és Karcsaország iránti szeretetével mindannyiunknak példát mutatott”
– mondta, hangsúlyozva, hogy a Magyarok Nagyasszonya szobrának felállítása is az ő elévülhetetlen érdeme. Hozzátette, hogy a Szűzanya oltalma, amelyet Szent István a koronájával együtt a nemzetre bízott, Pogány Erzsébet munkásságában is megtestesült. Szintén tisztelettel adózott Potápi Árpád Jánosnak, a „15 millió magyar államtitkárának”, akinek emlékét a Cserkészligetben felállított harangláb őrzi Királyfiakarcsán.
Második gondolatában Gubík a Szent Korona eszméjének időtlen jelentőségéről beszélt. „Közép-Európának nincs királya, de uralkodó alkotmányos eszméje, szellemi vezérfonala van, és ez a Szent Korona eszme” – fogalmazott. Kiemelte, hogy ez az eszme nemcsak a magyarság küldetéstudatát – a keresztény Európa védelmét – hordozza, hanem a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a nemzetiségek tiszteletének elveit is. Rámutatott, hogy a Szent Korona eszme a legliberálisabb és legdemokratikusabb jogi gondolat, amely egyensúlyt teremtett a központi hatalom és a helyi közösségek között, és máig irigyelt a nyugati jogfilozófusok körében. Hangsúlyozta, hogy Magyarország alaptörvénye is elismeri ezt az eszmét, amely felelősséget ró a magyar kormányra és a határon túli magyar közösségekre egyaránt. „Ez a felelősség jelenik meg ebben a hétvégében is, amikor találkozunk, tapasztalatot cserélünk és erőt merítünk egymásból” – tette hozzá, a nemzeti összetartozás megélésére utalva.
Harmadik gondolatában a felvidéki magyarság és a szlovák állam felelősségét emelte ki. Gubík szerint a Szent Korona eszme szellemében
Szlovákiában is érvényt kell szerezni az olyan elveknek, mint a szubszidiaritás, a nemzetiségek államalkotó tényezőként való kezelése és az önkormányzatiság.
„Ki kell harcolni egy nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt, amely kollektív jogokat biztosít” – hangsúlyozta, sürgetve a természetes régiókra épülő közigazgatási rendszert, a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatát és a második világháború utáni kollektív bűnösséget kimondó rendeletek eltörlését. „A XXI. századot közösen fogjuk megnyerni Közép-Európában, ha érvényt szerzünk a Szent Korona eszméjének” – fogalmazott, a felvidéki magyarság és más nemzetiségek közös szülőföldjének megteremtését szorgalmazva.
A Kárpát-medencei magyar történelem forrásvidéke
„A csallóközi Karcsaország nem csak földrajzi értelemben a vizek földje, hanem a Kárpát-medencei magyar történelem forrásvidékének is része” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, utalva az 1118 évvel ezelőtti pozsonyi csatára, amely a magyar honfoglalás katonai szakaszát lezárta, utat nyitva Szent István államalapítása előtt. Hangsúlyozta, hogy a Szent Király Szövetség felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és magyarországi tagjai, valamint a meghívott délvidéki testvértelepülések képviselői e történelmi forrásvidékhez tértek vissza, hogy hitet tegyenek a nemzeti összetartozás mellett és erőt merítsenek a barátságból. Kifejezte reményét, hogy jövőre az őrvidéki magyarok csatlakozásával teljessé válik a történelmi magyar haza képviselete a szövetségben. Köszönetet mondott a szövetség közel 30 évnyi munkájáért és Királyfiakarcsa önkormányzatának a lelkiismeretes szervezésért és szívélyes vendéglátásért.
Kövér szerint a magyarság fennmaradásának titka Szent István művében rejlik: a kereszténység felvételében és az önálló magyar állam létrehozásában.
„Az elmúlt több mint ezer esztendőben a keresztény értékalapokon nyugvó önálló és cselekvőképes állam nélkül a magyarságot eltörölte volna a történelem a Kárpát-medencéből és Európából”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság értékteremtő munkája és értékvédő harcai biztosították túlélését. Kiemelte, hogy a magyar államszervezési tapasztalat és tudás legyőzhetetlensége révén a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete maradt, és Magyarország azon öt európai ország egyike, amely több mint ezer éve jogfolytonosan létezik.
Az Országgyűlés elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy napjainkban a keresztény értékek, a nemzetek és az európai nemzeti államok politikai, gazdasági, pénzügyi és lélektani támadások alatt állnak. Rámutatott, hogy az Európai Uniót a béke, demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává alakítják. „Az Európán kívüli érdekcsoportok meg akarják szerezni Európa és benne az Európai Unió minden országának és nemzetének erőforrásait” – figyelmeztetett, kifejtve, hogy
a kereszténységet a szekularizáció és laicitás jelszavával támadták, miközben a humanista érvekkel visszaélve ma már a keresztény jelképek meggyalázása is a véleménynyilvánítás részévé vált, míg az ezzel szembeni felszólalás gyűlöletbeszédnek minősül.
Kövér szerint a nemzetek elleni hadjárat célja az európai nemzeti államok önállóságának felszámolása. „A legnagyobb lélekszámú európai uniós országban a titkosszolgálatok kriminalizálni akarják az etnikai alapú nemzetfogalmat használó politikusokat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az illegális migrációval és kulturális eszközökkel való nemzettudat-elsorvasztással az európai nemzetek szétzilálása zajlik. Hozzátette, hogy
az Európai Unió jelenlegi vezetése geopolitikai, gazdasági és szankciós politikájával adósságcsapdába hajszolja a tagállamokat, hogy válságkezelés ürügyén felszámolja szuverenitásukat, és egy birodalmi entitássá alakítsa az uniót, amely nem az európai polgárok, hanem külső hitelezők érdekeit szolgálja.
A magyarság történelmi megpróbáltatásait felelevenítve Kövér hangsúlyozta, hogy a magyarok túlélték a középkori megszállásokat, a szabadságharc leverését, az első világháború utáni békekötés következményeit és az 1956-os szovjet megszállást. „Mindezt azért éltük túl, mert a Szent István megkoronázása óta élt 41 magyar nemzedék egyike sem lett hűtlen legnagyobb királyunk eszményéhez: a kereszténységhez és az önálló magyar államhoz” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Magyarország ma a józan ész politikájának képviselője Európában, és a Kárpát-medencei nemzetekkel való együttműködést szorgalmazza, mert csak így válhat Közép-Európa Európa újjászületésének erőforrásává.
Végezetül a Szentírás szavaival élve kijelentette:
„Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
Felvidék.ma
