250 éve született Brunszvik Teréz grófnő, a kisdedóvás és nevelés apostola, az első magyarországi óvoda, az Angyalkert néven ismert intézmény alapítója, a magyar nőnevelés úttörője, a szellemi anyaság megtestesítője, a reformkor egyik legismertebb nőalakja.
Gróf korompai Brunszvik Teréz, Brunswick Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia néven született Pozsonyban 1775. július 27-én.
Apja ifj. Brunswick Antal gróf (1746–1793), gazdálkodó, író, anyja Seeberg Anna (1752–1830) bárónő volt. Négy gyermekük született: Teréz, Ferenc (1777–1849), Jozefin (1779–1821) és Karolina (1782–1843). Teréz, édesapja korai halála után özvegységre jutott édesanyjával az 1800-as évek elején Magyarországon és Bécsben lakott, később húgával, özvegy gróf Deym Josephné Brunswick Jozefin grófnővel, és annak két fiával Oroszországban, majd Svájcban élt.
Itt ismerkedett meg Pestalozzival (1746-1827), akinek pedagógiai elvei nagy hatással voltak rá, később Friedrich Frőbel (1782-1852) német pedagógus eszméivel ismerkedett és levelezésben álltak.
Józsa Judit kerámiaművész: Brunszvik Teréz (Fotó: Wikipédia)
Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, majd Budára költözött.
A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon.
1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén kisdedóvót, ő nyitotta meg elsőként az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila utca sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt.
1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További óvodákat indított útjára, életében 116-ra nőtt ezen intézmények száma a Monarchia területén, ebből 16 intézményt saját költségén hozott létre és finanszírozott.
Brunszvik Teréz szobra Martonvásáron (Fotó: Nemzeti Archívum)
Unokahúgával, Teleki Blankával – Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával – tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt.
Családja kapcsolatban állt Beethovennel, aki több alkalommal megfordult a családi kastélyban.
A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, mely az újabb kutatások szerint a húga, Jozefin, Deym Józsefné volt.
Teréz intézményeiben a hazaszeretet, az erkölcsi pillérek, a vers, a zene és a természetszeretet volt a fő irányvonal. Tudta, hogy az óvónőket is nevelni kell, ezért volt célja a leányintézetek megvalósítása, a nőnevelés fontossága.
Ő maga élete végéig tanult és képezte önmagát, vallotta, hogy a gyermekeknek átadni csak azt tudjuk, amit magunk is megtapasztalunk.
Az óvodai pedagógus munkáját a kertészhez hasonlította, aki nem teremt, ám az elültetett magvakat, csírákat gondos odafigyeléssel gondozza, egyéni bánásmóddal növeszti, segíti és gyönyörködik fejlődésükben, növekedésükben.
„Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát”
– vallotta.
Barabás Miklós festményének másolata a Vasárnapi Ujságban: Brunszvik Teréz, részlet (Fotó: Digitális Képarchívum)
Amikor a hazai körökből az irigyei miatt külföldre kényszerült, tovább folytatta az óvodák létesítését. Erről szól Az európai óvodaügy hőskora Brunszvik Teréz levelezéseinek tükrében című tanulmány Hornyák Mária feldolgozásában.
A reformkor nagy nőalakja, a magyar óvodarendszer megteremtője élete utolsó percéig aktívan tevékenykedett. 1861. szeptember 23-án, 84 éves korában Dukán hunyt el unokahúga, Forrayné Brunszvik Júlia kúriáján. 27-én helyezték örök nyugalomra a martonvásári családi Brunszvik-mauzóleumba.
A gyönyörű martonvásári Brunszvik-kastély őrzi a család és Teréz emlékét.
Brunszvik Teréz nevét ma óvodák, intézmények, egyesületek viselik, naplóját, jegyzeteit, írásait az Őrláng-füzetek őrzik.
1938-ban kiadták naplófeljegyzéseit Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései címmel Czeke Marianne könyvtáros szerkesztésében. Gergely Márta magyar írónő, Teréz, a kedves halhatatlan címmel megírta életregényét, mely 1972-ben látott napvilágot.
Brunszvik Teréz nyughelye a martonvásári temetőben (Fotó: Wikimedia Commons)
Arcképét Barabás Miklós és Szinay István készítette el, szobrát, Aradi Zsigmond munkáját 1871. november 5-én leplezték le és a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. 1994-ben Budapest I. kerületében felavatták bronz mellszobrát, Kampfl József alkotását. Marosvásáron 2002-ben állították fel R. Törley Mária szobrászművész alkotását a Brunszvik parkban, ezzel a felírással: „Elfogadom az összes rászoruló gyermeket, akit a Gondviselés nekem szán…”
1999-ben „Magyarország, Veled az Isten!”, Brunszvik Teréz naplófeljegyzései címmel az Argumentum Kiadó megjelentette az 1848–49-es naplójegyzeteit, a bevezetőt és a jegyzeteket Hornyák Mária írta.
220. születésnapjára megjelent a „Nőttön nő tiszta fénye” című tanulmány, ami bemutatja Brunszvik Terézt, az „igazi honleányt és valódi keresztényt”. Gazdag naplóanyagának közkinccsé tétele a feladata a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítványnak, mely élteti emlékét és rendszeresen programokat, konferenciákat rendez tiszteletére.
Forrás: Wikipédia, EWTN Katolikus Televízió
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
