Korunk embere magasabb életkort ér el, mint a korábbi generációk, viszont ez nem mindenütt van így, az európai uniós tagállamok között ezen a téren is lényeges különbségek mutatkoznak. A születéskor várható átlagos élettartam az egészségügyi ellátás minőségének egyik legfontosabb jellemzője. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban tavaly elérte a 81,7 évet.
Ez az adat nemcsak az orvostudomány haladását tükrözi, hanem ugyanakkor az egyes tagországok közötti eltérésekre is rámutat. Míg egyes országokban az emberek magasabb kort érnek meg, másokban átlagosan rövidebb ideig élnek, főként a rosszabb egészségi állapot, az egészségkárosító szokások, illetve az egészségügyi ellátórendszer gyengébb minősége miatt.
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2024-ben a születéskor várható átlagos élettartam 81,7 év volt. Ez 2023-mal összehasonlítva enyhe növekedést mutat, 0,3 év különbséggel. Az adatok szerint egyes tagországokban lényegesen magasabb kort érnek meg az európai átlagnál.
A legjobb eredménnyel ezen a téren Olaszország és Svédország dicsekedhet, melyek lakossága átlagosan 84,1 évig él, majd e két országot csekély lemaradással követi Spanyolország 84 évvel.
A rangsor másik végén vannak azok az országok, ahol lényegesen rövidebb ideig élnek az emberek az uniós átlagnál. Ide tartozik Bulgária, ahol a születéskor várható átlagos élettartam mindössze 75,9 év, továbbá Románia 76,6 évvel és Lettország 76,7 évvel. Ezekben az államokban tehát átlagosan öt-hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek azon országok lakosságához képest, ahol magasabb a születéskor várható átlagos élettartam.
Szlovákiában 2024-ben átlagosan 78,6 évig éltek az emberek, ami az uniós átlag alatti érték. A szomszédos országokban valamivel tovább élnek az emberek, Csehországban átlagosan 80,3 évig, tehát csaknem két évvel tovább. Lengyelországban hasonló a helyzet, mint Szlovákiában, ott a születéskor várható átlagos élettartam 78,7 év. Ausztriában tovább élnek az emberek, itt ez az érték 82,3 év. A legrosszabb helyzet ezen a téren Magyarországon van, ott a várható átlagos élettartam 77 év.
Az előzetes adatok szerint az Európai Unió legtöbb országában 2024-ben 2019-hez képest hosszabb lett a születéskor várható átlagos élettartam. A 26 ország közül, ahol rendelkezésre állnak az adatok, 24 országban javult a helyzet.
A legjelentősebb javulást Litvániában, Csehországban, Lettországban és Romániában érték el, ahol átlagosan 1 évvel tovább élnek az emberek. Ellenkezőleg, Hollandia volt az egyedüli ország, ahol rövidült a születéskor várható átlagos élettartam. Spanyolországban nem változott a helyzet, Franciaországban pedig mindössze 0,1 év a változás.
Szlovákiában a világjárványt követően 0,8 évvel emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam, ennek a pozitív változásnak köszönhetően az ország azok sorába lépett, ahol a járványt követően a helyzet fokozatosan javuló tendenciát mutat, bár az uniós átlagtól elmaradunk.
A születéskor várható átlagos élettartam az az életkor, melyet az adott évben született gyermek várhatóan megérhet, amennyiben egész élete folyamán hasonló halandósági feltételek maradnak érvényben, mint a születése évében.
Ez tehát egy demográfiai mutató, mely nem az egyén által ténylegesen elért életkort, hanem a teljes populáció aktuális adatok szerinti átlagos élettartamát jelenti.
Más szavakkal kifejezve, a 2024-es adat azt mutatja, várhatóan milyen hosszú ideig élhetnének az ebben az évben született gyerekek, amennyiben a korspecifikus halálozási arány feltételei változatlanok maradnak. Az európai átlagéletkor hosszabbodik, de az egyes tagországok között jelentős eltérések mutatkoznak. Szlovákia 78,6 évvel elmarad az uniós átlagtól.
NZS/Felvidék.ma/Pravda.sk