A Nagykapos és Vidéke Társulás, a Csemadok Erdélyi János Területi Választmánya és a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete a 2026-os évben Géczi 100 emlékévet hirdet a régió számára nagy jelentőséggel bíró Géczi Lajos, tanár, közíró, néprajzgyűjtő és helytörténész születésének 100. évfordulója alkalmából.
Az emlékév kapcsán Gabri Rudolffal, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnökével, Gabri Kornéliával, a nagykaposi Géczi-tárlat gondnokával és Lakatos Deniszával, a Csemadok Erdélyi János Területi Választmányának elnökével beszélgettünk.
Tudjuk, hogy Géczi Lajos igazi tanárember volt, aki küldetésének érezte felvállalni a magyar közösség ügyeit és munkásságával igyekezett értelmiségi légkört teremteni a régióban. Mi minden fűződik a nevéhez Ung-vidéken?
Gabri Rudolf: Géczi Lajos az Ung-vidéki magyar kulturális élet élharcosa volt, tulajdonképpen neki köszönhetően terjedt el maga az Ung-vidék szóhasználat, ő alkalmazta azt gyakran beszédeiben és írásaiban. A 60-as években újjáélesztette régiónk irodalmi nagyságának, Erdélyi Jánosnak a kultuszát, általa újraéledtek az Erdélyi János Emléknapok. Írók, költők, politikusok, az irodalmi és kulturális élet meghatározó felvidéki és anyaországi személyiségei látogattak el városunkba. Gyümölcsöző és a mai napig fennálló kapcsolatot alakított ki Erdélyi János leszármazottaival, valamint a sárospataki Erdélyi hagyományápolókkal. De nemcsak Erdélyi János volt a tanár úr vesszőparipája, hanem aktívan kutatta a térség múltját és népköltészetét, amelyekről megjelent könyvei tanúskodnak. Az irodalom és a szülőföld szeretetével gimnazista tanítványait is megfertőzte. Mindemellett pedig ne felejtsük el, hogy sok nehézséget átélt emberről beszélünk, aki éveket töltött szovjet hadifogságban, erről írta Civilek hadifogságban című könyvét. A könyvbe nemcsak saját viszontagságait írta bele, hanem azt is, hogy a környéken hogyan zajlott a civilek elhurcolása. Járta a falvakat és listát készített a civilként elhurcolt Ung-vidékiekről. Az ő kutatása és munkája alapként szolgált szervezetünk 2 kiadványához is, az Ung-vidékiek a Gulágon és az Erdélyi János Emléknapok történetét feldolgozó könyveinkhez.
Nagykapos és Ung-vidék a tervezett emlékév mellett jelenleg hogyan őrzi Géczi Lajos emlékét?
Gabri Kornélia: A Magyar Közösségi Házban található Erdélyi János Emlékmúzeumban több más személy hagyatéka mellett az ő szellemi örökségét is őrizzük. Géczi Lajos volt az eredeti nagykaposi Erdélyi-tárlat összeállítója és gondozója még 1965-ben, így számunkra fontos, hogy a múzeumba látogatóknak róla is beszélni tudjunk. Tárolónkban fényképek, újságcikkek, általa írt tanulmányok és kiadványok mutatják meg munkásságát az utókornak. Múzeumunkban megtalálhatóak az ő irányítása alatt 1965 és 1995 között vezetett Erdélyi Krónika, valamint az általa írt könyvek is: Civilek hadifogságban, Ungi népmesék és mondák, Ondava menti népmesék és mondák, Ondava menti népköltészet, Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában, Nagykapos a 2. évezred alkonyán. Néhány kiadványa sajnos még hiányzik gyűjteményünkből, talán az emlékévben sikerül majd azokat is megszereznünk.
Az emlékév keretében milyen eseményekre, programokra és tevékenységekre számíthatnak a régió lakosai?
Gabri Rudolf: A korábbi évek gyakorlatához híven a jubileumi alkalmakkor igyekszünk az egész évet az ünnepelt személy köré szervezni, így emlékeztünk meg Mécs Lászlóról 2015-ben, Erdélyi Jánosról 2016-ban vagy akár Arany Jánosról 2017-ben. Jövőre Géczi Lajosnak szeretnénk méltó emléket állítani születésének kerek évfordulója alkalmából.
Lakatos Denisza: Az emlékév tényleges programja még kialakulóban van – tervben van emlékülés, vetélkedő megvalósítása -, de mindenképpen szeretnénk az ifjúságot is megszólítani, hogy Géczi neve az ő számukra se merüljön feledésbe és az utókor is tudatosítsa, mennyi mindent köszönhetünk ma Nagykaposon és az Ung-vidéken a 2008-ban elhunyt tanár úrnak. Mivel Géczi Lajos nemcsak egy településben, hanem egész Ung-vidékben gondolkodott, ezért az emlékév meghirdetésének egyik célja, hogy közös szervezésre, egységes ünneplésre buzdítsuk mindazokat a településeket és intézményeket, amelyek Géczi Lajos életében szerepet játszottak. Géczi Mokcsakerészen született, Nagykaposon élt és tanított, de jó kapcsolatot ápolt például Sárospatakkal is. Szeretnénk kérni minden érintett települést, intézményt és magánszemélyt, amely és aki bármilyen módon szeretne megemlékezni Gécziről, vegye fel a kapcsolatot területi választmányunkkal, a nagykaposi Csemadok alapszervezettel és a Nagykapos és Vidéke Társulással, hogy egy valóban méltó és egységes ünnepségsorozattal emlékezzünk meg születésének 100. évfordulójáról.
Köszönöm a beszélgetést, kívánom, hogy az emlékév révén Géczi Lajos nevét mind többen ismerjék meg Ung-vidéken és a régión túl is!
Vályi Edit/Felvidék.ma
