Strešňák Gábor múzeumigazgató az első világháborús szenci emberveszteségekről és a hősök szobráról tartott előadást március 31-én, a Szenci Városi Múzeumban. Véleménye szerint a hősi halottak tiszteletére készült emlékek esetében az emlékezés és a hősök tisztelete az elsődleges, nem pedig az állíttató személye.
Strešňák Gábor elmondta, hogy Szenc városa 117 hős fiát veszítette el az első világháborúban. Ezt a számadatot támasztja alá egy, 1943. október 30-én, a Katona Újságban megjelent cikk. Az írás szerint: „A Pozsony megyei Szenc nagyközség lelkes ünnepség kapcsán avatta fel Hősi Emlékművel egyesített országzászlóját. Az északnyugati határvidék népének számos küldöttsége vonult fel az avatáson, valamint ott voltak az elszármazottak is Poór Lajos alezredes vezetésével, akik az Országzászló részére az első lobogót felajánlották. Donáth György országgyűlési képviselő ünnepi beszédben méltatta a nagyközség 117 hősi halottjának emlékét. A hősök neve élén vitéz nagybányai Horthy István néhai kormányzóhelyettesünk aranybetűkkel bevésett neve látható.”
Az emlékmű elkészítésének gondolata még a két világháború közti csehszlovák időkben merült fel. A község elöljárói már egy tervezetet és egy szerződést is jóváhagytak annak elkészítésére a katolikus iskola előtti téren. A mai magyar alapiskola előtti területen el is készült az emlékmű talpazata, de a bécsi döntés után a munkálatok nem folytatódtak. 1938. november 2-án Szenc is visszatért az anyaországhoz. 1939-ben a Szencről elszármazottak Országzászlót adományoztak a városnak. Abból indultak ki, hogy az új emlékműnek ez a zászló is a része lehetne.
A város vezetése 1940-ben új pályázatot hirdetett, amelyet Ruff András nyert meg. Az emlékmű elkészült, felavatásáról szól a fent idézett cikk.
A második világháború után a szobrot ledöntötték, és a városháza udvarán elásták. A rendszerváltás után egy munkás hívta fel rá a figyelmet, és a munkálatokat úgy irányította, hogy a szobor előkerüljön. Egy szlovák nemzetiségű munkás a szobrot meglátva bejelentette, hogy az ő munkaideje lejárt és a kotrógép motorját lekapcsolva nem volt hajlandó tovább dolgozni, mondván, ő nem tör össze semmilyen szobrot. A pozsonyi műemlékvédők megvizsgálták az elásott emlékművet és megállapították, hogy a hősök szobrát találták meg.
Ezt követően a szobrokat visszaállították, de az emléktáblát, amelyen a 117 név szerepelt, nem találták meg. Az 1990-es évekre a közösségi emlékezet már nem tudta felidézni a hősi halottak névsorát, így csak 33 név került fel az emléktáblára. Jelenleg a többi hős adatai, neve után kutatnak. Strešňák Gábor szerint az emlékművet az eredeti állapotában kellett volna újra felszentelni, de legalábbis a magyar címer fölé elhelyezni a magyar Szent Koronát. Erre talán akkor kerülhet sor, amikor a kutatások végeztével az összes hősi halott neve ismert lesz és újra elkészítik az emléktáblát.
