Ellentétes vélemények az MKP-ban? Csáky Pál magyar püspököt szorgalmaz, míg az egyházügyi bizottság „legmagasabb tisztségeket betöltő” azaz karrierista papokat támogatna és halogatja a püspökkérdést.
A Remény katolikus hetilap március 29-ei számában a „Vendégünk volt” című rovatban Hamerlik Richárd, az MKP egyházügyi bizottságának elnöke többek között nyilatkozott a felvidéki magyar katolikusok pasztorációjáról is.
A cikkből, amelyet alább közlünk, kitűnik, hogy az egyházügyi bizottság tagjai februári gyűlésükön a magyar püspök kérdéséről is tárgyaltak. Különös, hogy az említett bizottság tagjai nem állnak ki az MKP elnökének álláspontja mellett, aki magyar püspök kinevezését tartja szükségesnek, hanem inkább abban állapodnak meg, hogy karrierista papokkal töltsék meg a magas egyházi hivatalokat. Természetesen mindenkinek különböző nézetei lehetnek, de ha a párt elnöke és annak vezetői is magyar püspök kinevezését tartják fontosnak, és rendszeresen részt vesznek a Komáromi Imanapokon, akkor a párton belül egy képviselőjük miért ad teljesen ellentétes véleményének hangot, és az általa vezetett bizottság miért azonosul ezzel az állásponttal? Felettébb furcsa, hogy azzal a párttal szemben, amely szolidaritását fejezte ki az egy évvel ezelőtti egyházmegyei felosztás kapcsán a Nyílt levelet megfogalmazó civil szervezetek képviselőivel, most ellentétes véleményének ad hangot annak egyik bizottsága. Vagy csak egyéni akcióról van szó? Ebben az esetben kinek az álláspontja a mérvadó? A magyar pártot vezető elnöké vagy ugyanazon párt egyházügyi bizottságáé?
Nem igaz, hogy a hat egyházmegyébe szakadt felvidéki katolikusok számára nehéz volna magyar püspököt kinevezni. Erre több alternatíva is elképzelhető. Elég lenne, ha a tavalyi egyházmegyei felosztás kapcsán Nyílt levelet megfogalmazó civil szervezetek javaslatait elolvasnák és beszélnének róla. Úgy tűnik, ha el is olvasták, hamar elvetették, hiszen az egyházügyi bizottságban többen is vannak, akik ellenezték a Nyílt levelet, és elhamarkodott, figyelemfelkeltő, pár ember által kezdeményezett tiltakozásnak minősítették a 25 000 aláírással támogatott kérést.
A helyzet megoldása nem tűr halogatást. Hiszen, amíg csak beszélnek róla, addig fogy a magyar, fogy a felvidéki katolikus. Valakiknek ez jól jön? De, ugye nem a magyar párt képviselőinek?
Vendégünk volt
Hamerlik Richárd, az MKP egyházügyi bizottságának elnöke
Szerkesztőségünk vendége lapunk főszerkesztőjével (Herdics György – szerk.) folytatott eszmecserét. Elmondta, hogy a közelmúltban, február 26-án tartotta az általa vezetett egyházi bizottság legutóbbi ülését. Örömét fejezte ki afelett, hogy a bizottság tagjai nagyon konstruktív vitát folytattak különféle témákról. Sok értékes vélemény hangzott el. A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy egy hónapon belül folytatják az ülést a további napirendi pontok megtárgyalásával.
Amint azt Hamerlik Richárd elmondta, a magyar katolikus hívek pasztorációjával kapcsolatban a bizottság egybehangzó és egyöntetű véleménye az, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a jelenlegi egyházmegyéken belül a lehető legmagasabb tisztségeket töltsék be magyar anyanyelvű vagy magyar nyelvet jól ismerő lelkipásztorok. Az Egyház nem a világi törvények alapján cselekszik, hanem saját jogrendszere szerint, és a közelmúltban változtak meg az egyházmegyei határok. Mindezt figyelembe véve és azt, hogy a felvidéki magyarság hat egyházmegyében van szétosztva, nagyon nehéz magyar püspökről beszélni – mondta Hamerlik Richárd.
Megjelent a Remény 2009. március 29-ei számában
Felvidék Ma, atos
