Stanislav Becík szlovák földművelésügyi miniszter ellenzi, hogy Magyarország Szlovákiával szemben tovább növelje a tokaji borvidék területét. Becík elődjét, Simon Zsoltot bírálta, aki szerinte korábban Szlovákia számára kedvezőtlen engedményeket tett Magyarország javára.
Becík azt kifogásolta, hogy Simon Zsolt annak idején beleegyezett abba, hogy Szlovákiában 562 hektárban maximalizálják a tokaji borvidéket. „Mi 908 hektáron tudnánk ugyanolyan jó minőségű bort előállítani” – mondta a szlovák mezőgazdasági miniszter. Becík, a tokaji borügy szlovákiai érdekeinek Brüsszelben próbál érvényt szerezni. Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter, akit most a kialakult helyzetért hibáztatnak, az ügy következő magyarázatát adta a Pátria Rádió Napi krónikájában:
„A megállapodás, amit Szlovákia és Magyarország megkötött, nem Simon Zsolt, hanem a kormány jóváhagyásával, kormányhatározat alapján történt. Ez arról szól, hogy Magyarország elismeri Szlovákiának mind a hét települését, vagyis, hogy mind a hétben lehet tokajit termelni. Az 565,2 ha-os területet légifelvételek alapján állapították meg. Minden egyes dűlő, ami az 1959-es kutatások alapján tokaji dűlőnek volt minősítve, mindegyik benne van. 1959-ben még a Mária Terézia idején megállapított telekkönyv volt az alapja és vízszintes felületre van átszámítva. A dűlő oldala ténylegesen, ha dűlőnek vesszük, az lehet, hogy 10 hektár, de ha figyelembe vesszük a lejtő fokát, akkor lehet, hogy kijön 8 hektár. Ez a mezőgazdasági magyar kártya. Arról van szó, akár Jureňa, akár Kramplová minisztersége idejében, hogy mindig előveszik akkor, amikor probléma van. Jureňa akkor vette elő, amikor probléma volt a vidékfejlesztési tervvel. Kramplová akkor, amikor nem tudták a projekteket beindítani. Becík meg akkor, amikor nem tudják a pénzeket kifizetni“ – válaszolta Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. Magyarország viszont jelezte, ha Szlovákia olyan lépéseket tesz, amelyeket nem előzött meg szlovák-magyar egyezség, akkor a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul.
A borvita gyökere is Trianon, 1920-ban ugyanis két kisközséget, Kistoronyát és Szőlőskét, és Sátoraljaújhely egy részét Csehszlovákiához csatolták, és így csaknem 200 hektárnyi tokaji borvidéket veszített el Magyarország. Csehszlovákia létezésének idején Magyarország felvásárolta az összes csehszlovákiai tokaji szőlőt, ám az önálló Szlovákia már jelezte igényét a tokaji bor előállítására. Az Európai Unió a tokaji névhasználat jogát azonban Magyarországnak ítélte.
Felvidék Ma, Pátria, pl, sk