Magyarország és Szlovákia is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) próbálja meg bebizonyítani igazát a szlovák nyelvtörvény ügyében. A szlovákok ma győzködik az EBESZ képviselőit arról, hogy a jogszabály megfelel az európai normáknak, a magyar delegáció holnap utazik el. Közös uniós álláspontot egyébként illúzió várni a kérdésben.
Nemzetközi fórum, az EBESZ elé viszi Magyarország és Szlovákia a pozsonyi parlament által elfogadott nyelvtörvény ügyét, amely a magyar fél álláspontja szerint súlyosan diszkriminálja az ország kisebbségeit, így elsősorban az ott élő magyarokat.
„Az a legnagyobb bajunk a törvénnyel, hogy olyan szférába is belép, amely már egyáltalán nem jogalkotási kérdés” – mondta erről egy magyar szakértő, és példaként az orvos beteg-kapcsolatot említette, ahol szintén kötelező lenne a szlovák nyelv használata, ha a magyar kisebbség aránya a településen nem éri el a húsz százalékot. „Ilyennel utoljára Ceaucescu Romániájában találkoztam” – tette hozzá. Az ügyben korábban hivatalába kérette Peter Weiss szlovák nagykövetet Balázs Péter.
Kisebbségben saját hazájukban?
„Mi azt nem értjük, hogy ez a jogszabály úgy kezeli a szlovák nyelvet, mintha az egyenesen kisebbségi nyelv lenne Szlovákiában, mire a szlovákok azt mondták, hogy egyes magyarlakta területeken igenis kisebbségben vannak a szlovák ajkúak, miközben ez nyilván nonszensz, legfeljebb néhány kistelepülésen lehet így” – világította meg a nehezen feloldhatónak tűnő szemléletbeli különbséget egy magyar külügyi vezető. Magyarország végül azt ajánlotta a szlovák félnek, hogy vigyék nemzetközi szintre az ügyet.
Információink szerint a két fél megegyezett, hogy közösen keresik fel az EBESZ illetékeseit, mégpedig holnap, de a szlovákok végül egy „vezércselt bevetve” már tegnap elutaztak, amit a magyar diplomácia – fogalmazzunk így – elnéző mosollyal konstatált. „Összehívtunk gyorsan egy értekezletet, hogy mi legyen, amikor megtudtuk a hírt, de végül is arra jutottunk, hogy így még jobb is, hiszen mi a szlovák felvetésekre is reagálhatunk” – mondta forrásunk.
Bizalomerősítő lépések
A magyar fél ugyanakkor bizalomerősítő lépéseket is szorgalmaz a két ország között. Úgy tudjuk, Balázs Péter külügyminiszter mindenképpen szeretné, ha még megbízatása lejárta előtt kiadnák azt a közös szlovák-magyar történelemkönyvet, amely egyébként már hosszú évek óta készül elvileg. Ezen kívül szó van a szlovák és a magyar irodalmat bemutató tankönyvek kiadásáról is, esetleg arról, hogy a szlovákot fakultatív alapon tanulni lehessen a határhoz közeli középiskolákban Magyarországon.
A magyar diplomácia egyébként hármas alapon tartaná a két ország kapcsolatait: az első vezérlő elv szerint egyik fél sem azonosítja a szélsőségekkel a másikat, így mi sem gondoljuk, hogy a szlovák elit csupa Slotából áll, és ők sem sugallják azt, hogy a Királyhelmecen nyilas jelképekkel koszorúzó Nemzeti Őrsereg a magyar átlagpolgár véleményét képviseli. A második szerint nem nemzetközi fórumokon üzengetünk egymásnak, hanem – amíg lehet – bilaterális szinten igyekszünk megoldani a problémákat, végül a harmadik az „építkezésről” szól, szó szerinti és képletes értelemben is: ha valamiben megegyezés van, ott az egyéb vitás kérdésektől függetlenül kell előre haladni a kapcsolatépítésben.
Kérdés, hogy az EBESZ véleménye a nyelvtörvényről belefér-e majd ebbe a hármas rendszerbe.
Felvidék Ma, Hírszerző
