(Az előadások ismertetésével frissítve) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) konferenciát rendezett „Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében„ címmel, melyen a magyar államfő is beszédet mondott. „A magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol” – hangsúlyozta Sólyom László. Sólyom László reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia nagy segítségére lesz a magyar államnak abban, hogy mindenhol képviselhesse azt az alapvető igényt, ami a korlátlan nyelvhasználatot jelenti. Hozzátette: a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol. Kiemelte: a magyar állam feladata a határon túli nemzetrészek jogos igényének segítése, hogy a szomszédos államok tegyék a magyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé.
(Videó: A Duna Televízió tudósítása)
Sólyom László úgy fogalmazott: a XIX. századi magyar politika nem tudta megoldani az állam és nemzet viszonyának kérdését és „ezért nagyon drágán megfizettünk”.
A XIX. század európai uralkodó eszméje volt az etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamoknak a megteremtése, de ezt Európa nagyon kevés államában lehetett létrehozni – mutatott rá. Hozzátette: képtelenség tiszta nemzetállamot létrehozni Közép-Európában, és különösképpen a Kárpát-medencében.
Tudatában kell lenni annak, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai soha nem estek egybe – jelentette ki. Az államfő közölte: ezt a konferenciát nemcsak a magyar nyelv ügyében rendezték meg, hanem minden olyan nyelv ügyében, melyet Szlovákiában használnak.
Sólyom László szólt a kulturális nemzet fogalmáról, mely, mint mondta, különbözik a nemzetállam fogalmától. A kulturális nemzet a „közös akarat arra, hogy a történelmi örökségünket együtt folytassuk – mondta. A magyar államnak kötelessége van azokkal a nemzetrészekkel szemben, amelyek éppen a határain kívül vannak – jelentette ki a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: az MTA felelősséget visel az egész magyar tudományosság iránt.
Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a konferenciát azért rendezték meg, mert a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa június 30-án új törvényt fogadott el, mellyel módosította a szlovák nyelv, mint államnyelv használatával kapcsolatos korábbi szabályozást. Mint mondta, a törvénymódosítás nemcsak más nyelvek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvének használatát korlátozza, hanem a hivatalostól eltérő szlovák nyelvváltozatok használatát is, és a törvényt megsértőket pénzbírsággal bünteti. Hozzátette: e korlátozásokat a tudomány képviselői mind nyelvészeti, mind pedig emberi jogi szempontból aggályosnak találják. Kiemelte azonban: az MTA-nak nincs eszköze arra, hogy megakadályozza az államnyelvtörvény életbe léptetését, és nem is akarja átvállalni a politikusok szerepét, felelősségét. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy felhívják a világ tudományos közvéleményének figyelmét arra, milyen elfogadhatatlan elemeket tartalmaz a szlovák államnyelvtörvény.
„Azt szeretném, ha nyugodt és szakszerű párbeszéddel, tudományos érvekkel segíteni tudnánk a politikai erőknek a szlovák államnyelvtörvény visszavonását célzó törekvéseket” – jelentette ki az MTA elnöke. Pálinkás József felhívta a figyelmet arra: nem a nyelv szabad, hanem az az ember, aki használja. Ahol a nyelv használatát korlátozzák, ott az ember szabadságát veszélyeztetik – tette hozzá.
* * *
Előadások
Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem docense arról szólt, hogy a nyelv jogi szabályozásának oka lehet az állam és polgára közötti kommunikáció biztosítása, a hatalomgyakorlás és a vezető szerep biztosítása, az identitás kifejezése és megőrzése, valamint a sokszínűség megőrzése. A jogi szabályozás intenzitása, eszköz- és szankciórendszere a szerint változik, hogy melyik ok készteti a jogalkotót a jogszabály kibocsátására. Kiemelte, a jog önmagában alkalmatlan arra, hogy minden élethelyzetet – a nyelvhasználatot is – teljes spektrumban szabályozzon, főként, ha a szabályozás természetesen kialakult körülményekkel ellentétes magatartásra kívánja kötelezni.
A nyelvhasználat szabályozása legtöbbször az uralkodó politikai többség döntése, a cél minden esetben egy adott nyelv védelme, amely kétirányú lehet: egyrészről az állammal szembeni védelem a nyelvhasználat szabad megválasztásának joga érdekében, másrészről az állam általi védelem egy adott nyelv fennmaradása, megóvása érdekében – mutatott rá Szalayné Sándor Erzsébet.
Kontra Miklós, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta: a nyelvi genocídiumot úgy definiálják, mint annak a megtiltását, hogy a csoport a mindennapi érintkezésben vagy az iskolában nyelvét használhassa, illetve a könyvnyomtatás, a kiadványterjesztés a csoport nyelvén történjék. Az ENSZ definíciója értelmében vett nyelvi genocídium világszerte gyakorlat – tette hozzá Kontra Miklós, aki a példák között említette a pusztaottlakai román iskola bezárását.
Szabómihály Gizella A nyelv szimbolikus funkciója a szlovák nyelvtörvényben címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az 1995-ben elfogadott államnyelvtörvény a szlovák alkotmányban megfogalmazott államjogi felfogáshoz igazodik, amely szerint Szlovákia a szlovákok nemzeti állama. E törvényi szabályozás során nem a nyelv kommunikatív, hanem szimbolikus funkciója a meghatározó. A jogalkotó a kommunikációs helyzettől függetlenül egyetlen kódot, a szlovák nyelvet emeli ki mint elődlegesen és kötelezendően alkalmazandót – mondta.
Szarka László, a Selye János Egyetem Tanárképző karának dékánja a dél-szlovákiai nyelvhasználati viszonyokról szóló előadásában beszélt arról, a szlovák államnyelvvel szemben jóval alacsonyabb presztízsű, egyenlőtlen helyzetű kisebbségi nyelvként írható le a szlovákiai magyar nyelv. A kétnyelvűségben hátrányosan megkülönböztetett a magyar nyelv, egyirányú, egyoldalú kétnyelvűség működik. Szerint a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítéshez hiányoznak a hivatalos intézmények, példaként említette, hogy nincs elismert magyar nyelvű fordítóiroda Szlovákiában.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese arról beszélt, hogy Ukrajnában a nyelvhasználat jogi szabályozását az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett a nemzetállam építésének folyamata szabja meg. Mint mondta, ezzel a kettősséggel magyarázható, hogy miközben Ukrajna megpróbálja saját jogrendjébe integrálni a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, éppen ezekre való hivatkozással szűkíti a kisebbségi nyelvek használati körét és biztosít egyre nagyobb teret a hivatalon nyelvként definiált ukrán nyelvnek.
Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docense előadásában rámutatott: Románia a nyelvi dominancia felől a nyelvi demokrácia felé mozdult el. Konszenzuskereső nyelvpolitikai megoldásokat foganatosítottak – mondta.
Korhecz Tamás alkotmányjogász elmondta, Szerbia azon többnemzetiségű országok sorába tartozik, amelyek a hivatalos nyelvhasználatot a hatósági funkcióira korlátozzák. Szerbia jogszabályai aránylag széles körben elismerik a kisebbségek nyelvének használatát, de nem az egyenrangúság szintjéig – tette hozzá.
Szoták Szilvia, a burgenlandi Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke szerint Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában a jogi szabályozást illetően jó a helyzet, a nyelvhasználatot szabályozó törvénykezések akár példaértékűek is lehetnének.
A konferencián többek közt részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János, az SZDSZ elnöke, Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke, Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke is.
– mti, mta –
