Szlovákia azzal, hogy megakadályozta Sólyom László, Magyarország köztársasági elnökének komáromi látogatását, a harmadik világ szintjére süllyedt. Erre csak „nem” lehet a válasz, és ezt is ki kell mondanunk a szeptember 1-jei, dunaszerdahelyi nagygyűlésen – mondta Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.
Elnök úr, az MKP és a civil kerekasztal rendezésében szeptember elsején tiltakozó nagygyűlés valósul meg Dunaszerdahelyen. Miért van erre szükség?
– Szlovákiában sajnos egyre rosszabb irányba mennek a dolgok. Annak idején úgy gondoltuk, hogy a Malina Hedvig-ügy vagy később a primitív rendőri beavatkozás a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen csak egy-egy zavart jelent a rendszerben. Azután meg kellett tapasztalnunk a számunkra előnytelen egyházmegyei felosztást, amely a katolikus egyház szégyene, s most júliusban a nyelvtörvény szigorítását, amely világbotrány. Ezt a szó legszorosabb értelmében mondom, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozatát, amely szakmai érvek alapján kritizálja ezt a buta törvényt, többszáz nemzetközi szaktekintély írta alá. Szeptember elsején ezért megmozdulások lesznek a világ számos fővárosában: a mi nagygyűlésünk idején tiltakozó dokumentumokat adnak át a szlovák nagykövetségeken. A magyarországi Civil Összefogás Fóruma bejelentette, hogy a velünk való szolidaritásuk kifejezésére a dunaszerdahelyi nagygyűléssel egy időben tiltakozó nagygyűlést tartanak a budapesti szlovák nagykövetség előtt is. Dunaszerdahelyre már bejelentkezett számos televíziós stáb, hírügynökség és újságíró, szeptember 1-jén a civilizált világ Dunaszerdahelyre figyel majd. Nem tudom, mennyien jönnek el erre a rendezvényre, de minél többen leszünk, annál erősebb lesz a szavunk. El kell mondanunk, hogy elég volt a durva magyarellenességből, elég a kormány antidemokratikus praktikáiból, elég a hazudozásokból és a közös vagyon szétlopkodásából. Mi, magyarok, normálisabb körülmények között akarunk élni. Ez pedig a jelek szerint nemzetközi segítség nélkül megint nem fog menni. Ezért kell felhívnunk a problémáinkra egy ilyen nagygyűléssel a figyelmet.
Itt van az újabb ügy is, nem engedélyezték Sólyom László részvételét a komáromi szoboravatáson.
– Ez felháborító, Szlovákia ezzel valóban a harmadik világ szintjére süllyedt. Sólyom László persze úriemberként viselkedett: az ilyen viselkedés viszont akkor hatékony, ha a másik oldalon is úriemberek vannak. Szlovákiában sajnos ez most messze nincs így. Ám mi azt szeretnénk, ha nem errefelé menne az ország. Az elnökválasztás két fordulójában megmutattuk az idén, milyen politikusokat és milyen országot szeretnénk. Ezt kellene megismételni szeptember 1-jén, ezért lenne jó, ha sokan lennénk Dunaszerdahelyen, hogy a világba tényleg elmenjen a híre annak, hogy a magyarok úgy gondolják Szlovákiában, hogy az ország irányultságával komoly bajok vannak, s ezen a kurzuson változtatni kell. Egyébiránt, ha már a komáromi szoboravatást említi: ott egyetlen párt képviseltette magát a legmagasabb szinten, az MKP. Engedje meg, hogy megköszönjem az ott kapott lelkes tapsot. S még valami: a komáromi szoboravatás néhány primitív szlovák nyelvű megnyilvánulástól eltekintve méltóságteljes volt. Nem lenne jó, ha csak a zavaró körülményekre emlékeznénk, hiszen teljesült a lényeg: Komáromban van egy szép Szent István-szobrunk. Ez nagyon fontos, mint ahogy az ott elhangzott sok bölcsesség is emelte a lelket. Az egyik legtalálóbb, legigazabb mondatot talán Szarka Tamás, a Ghymes egyik frontembere (aki szintén fellép Dunaszerdahelyen is) mondta ki a rendezvényen: ezek azt szeretnék, ha mi gettóban élnénk. Nos, mondjuk ki határozottan: nem. Ezt a NEM-et kell hangosan és határozottan kimondanunk Dunaszerdahelyen is.
A szlovákiai magyar sajtó többször elemezte, kik és milyen módon lépnek fel majd a rendezvényen.
– Ezt a civil szervezetekkel együtt döntjük el, mint ahogy velük egyeztetjük a zárónyilatkozat szövegét is. Azt hiszem, abban mindenkivel egyetértünk, nem volna helyes, ha 3 óránál tovább tartana a rendezvény. Ezért most nyilvánosan szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki arra kért lehetőséget, hogy felszólaljon vagy valamilyen műsorszámot adjon elő. Minden ilyen jelentkezőnek megköszönjük a bizalmat és a szándékot, de ha mindenki esetében igent mondanánk, a program a végtelenségig tartana. Ezért a következő megosztásban állapodtunk meg: azért, hogy ne legyen fárasztó a rendezvény, a szövegek és a kulturális rész kb. 50-50 százalékban oszlik majd meg. A felszólalók közt egy sincs olyan, aki magánszemélyként tenné meg a felszólalását. Természetesnek tartjuk, hogy a három közismert civil szervezet, a Csemadok, a Pedagógusszövetség és a Szülők Szövetsége mindjárt a rendezvény elején szót kapjon. A második részben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az amerikai, nyugat-európai és a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői kapnának szót, együtt a Református Keresztyén Egyház főgondnokával. A katolikus egyház részéről nem jelentkezett eddig igény – ami nem meglepő, hiszen a katolikus egyház vezetőinek egy része Szlovákiában hajlik a nacionalizmus felé. Ami a szlovák nemzetiségű felszólalásokat illeti, bármilyen szlovák nemzetiségű egyént odahívni, aki a saját – egyébként tiszteletre méltó – véleményét mondaná el, értelmetlen kezdeményezés lenne. Petőcz Kálmán azonban tárgyalt a pozsonyi Konzervatív Intézettel, s a nyelvtörvény módosítását szorgalmazó petíciót aláíró polgárok nevében Ondrej Dostál kapott felszólalási lehetőséget, aki annak idején Ján Slotát is bíróságra adta magyarellenes kijelentéseiért.
Három kiemelt szónok is lehetőséget kap.
– Természetesnek tartottuk elejétől fogva, hogy az írók elmondják a véleményüket, hiszen nekik a nyelv napi munkaeszközük. A Szlovákiai Magyar Írók Szövetségét kértük fel, s örülünk, hogy Grendel Lajos elmondja a véleményét mindannyiunk előtt. A Magyar Tudományos Akadémia a nyelvtudósok figyelmét hívta fel erre a helyzetre szerte a világon. Pálinkás elnök úrral személyesen beszéltünk erről az MTA által a múlt héten szervezett konferencián. Jogos tehát, hogy annak a dokumentumnak a szövege, amelyet az Akadémia fogalmazott meg a nyelvtörvény kapcsán, elhangozzék a rendezvényen. S fontosnak tartjuk azt is, hogy az Európai Parlament alelnöke is reagáljon erre a helyzetre.
Az önök honlapján az olvasható, hogy MKP- vagy faluzászlókat, EU-jelképeket fekete szalaggal, Csemadok-jelvényeket vagy egyéb szimbólumokat szívesen látnak, a félreérthető jelképeket viszont kérik mellőzni.
– A válasz nagyon egyszerű. Láthatjuk, milyen a szlovák kormány viszonyulása hozzánk. Ha a nagygyűlésen csak egy Árpád-sávos zászló, Nagy-Magyarország-kép vagy gárdista egyenruha megjelenik, az ellenérdekelt médiák azt egy fél évig ellenünk fogják kijátszani, gyöngítve ezzel a mi érveinket. Aki tehát segíteni akar nekünk, kérjük, mellőzze a félremagyarázható jelképeket, közös ügyünk érdekében.
A szlovákiai magyar médiában megjelent olyan hír is, hogy nem minden felszólaló tudott a meghívásról.
– Ez félreértés volt, s abból a tényből fakadt, hogy épp a szabadságolási időszak közepén voltunk – mi pedig az MKP-ban túlontúl finom játékot akartunk játszani. Ezért nem a felszólalókat szólítottuk meg közvetlenül, nehogy azt mondják, hogy egy politikai párt akarja őket felkérni, hanem a szervezeteiket – az Írószövetséget és a Kerekasztalt. A sajtó ott volt inkorrekt, hogy nem várta meg, amíg ezek az információk célbaérnek. Mára elmondhatjuk, mindenkivel tisztességesen megegyeztünk, mindenki az eredeti megegyezés értelmében kér és kap szót.
A közelmúltban megjelentek olyan óriásplakátok, amelyek tartalmukban érintik ezt a kérdést. azt hirdetik, hogy mindegy, milyen nemzetiségű a pék vagy az orvos.
– Rossz szolgálatot tesznek ezek a plakátok. Nézetem szerint csak arra szolgálnak, hogy összezavarják az embereket, mert badarságokat hirdetnek. Azt mondják, mindegy, hogy milyen nemzetiségű orvos gyógyít bennünket. Ez nem igaz, hiszen a modern orvostudomány álláspontja szerint a bizalmi viszony megteremtése az orvos és a beteg között fél gyógyulással ér fel. Az igazság tehát épp ellenkezője: nagyon fontos, hogy az orvos a beteg anyanyelvén tudjon kommunikálni vele, s az orvos részéről kellő empátia nyilvánuljon meg a beteg iránt. Amit ők mondanak, nem más, mint nemzeti öntudatunk bűnös rombolása. Mi az MKP-ban épp az ellenkezőjét mondjuk: fontos, hogy minél több szlovákiai magyar fiatal végezzen egyetemet, s gyógyítsanak, iskoláinkban tanítsanak, önkormányzatainkban bölcsen vezessenek bennünket. Mi azt akarjuk, hogy a szlovákiai magyar közösség szellemiekben is gyarapodjon – ilyen irányban kell kiteljesítenünk a szlovákiai magyar közösség fejlődését. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen torz szlogenektől bizonyos emberek fejében már csak egy lépés az újabb gondolatsor: akkor akár az is mindegy lehet, milyen a tanító nemzetisége, anyanyelve, s milyen az iskola tanítási nyelve. S máris ott vagyunk Slavkovská asszony teóriájánál, ami ellen 12 évvel ezelőtt az utcára vonultunk.
Szeptember elsején más is történik: életbe lép a nyelvtörvény.
– Igen, ez egy sajnálatos fejlemény. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék nagyon hangsúlyosan elmondani. Az első: nem szabad félnünk, nem szabad, hogy ez a buta törvény megfélemlítsen bennünket. A törvény értelmében magánembereket nem lehet megbüntetni, tehát bátran használjuk az anyanyelvünket az élet minden területén. A kulturális rendezvényeken, önkormányzati rendezvényeken három-négy szlovák mondat elhangzása elég, nem kell az egész szöveget mind a két nyelven elmondani. Ha valaki emléktáblát akar állítani vagy közfeliratot elhelyezni, javasoljuk, hogy azt konzultálja meg az MKP szakembereivel. Az MKP elnöksége Biró Ágnes alelnök asszonyt kérte fel ennek a kérdésnek a felügyeletére. Ezzel kapcsolatban bármilyen kérdéssel, információval bátran forduljanak az MKP Központi Irodájához.
Az MKP szeptember 2-ai hatállyal életbe lépteti nyelvtörvény-felügyeleti rendszerét. Bárki bármilyen problémával találkozik, bármilyen bejelenteni valója van a törvény alkalmazásával kapcsolatban, illetve bármely kérdésére választ szeretne kapni, azt az MKP Központi Irodájában megteheti, illetve bejelentését az MKP járási irodáiban is eszközölheti. A járási titkárok neve, illetve a járási irodák elérhetősége a honlapunkon megtalálható. Az MKP valamennyi parlamenti képviselője és asszisztenseik is tisztelettel állnak mindenki rendelkezésére.
Elnök úr, azt mondja, sok emberrel találkozott a nyáron. Mi volt a legnagyobb élménye?
– Az emberek ragaszkodása. Az, hogy érzik, az ilyen nehéz helyzetben fokozottan egymásra vagyunk utalva. Az egységet, az erőt, a korrektséget keresik, s öröm számomra látni, hogy a támaszt, a biztonságot a Magyar Koalíció Pártjában látják. Mi pedig nem fogunk csalódást okozni. (-rk-)
Felvidék Ma
