A Magyar Állandó Értekezlet után arról kérdeztük a felvidéki magyar politikai élet meghatározó személyiségeit, hogyan vélekednek a találkozóról és mennyire elégedettek annak eredményeivel.
A miniszterelnök MÁÉRT-en elhangzott beszédében mintha Erdély lett volna a főszereplő. Bárdos Gyula, a CSEMADOK elnöke, a Magyar Közösség Pártjának legutóbbi, 2014-es köztársasági-elnökjelöltje miként értékelte a mostani MÁÉRT Felvidékkel foglalkozó állásfoglalásait?
Sajnos, a tények és a számok azt mutatják, hogy a Felvidék esetében kiestünk a fő sodrásból. Az, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártjának már három alkalommal nem sikerült bejutnia az országos parlamentbe, eredményezi azt, hogy rosszabb a megítélésünk és gyengébb a pozíciónk, mint korábban volt.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök nem mondta ki, de arra a fenyegető helyzetre felhívta az erdélyi magyarok figyelmét a december 11-i választásokkal kapcsolatban, amelybe önök is kerültek, de amibe az RMDSZ is kerülhet, nevezetesen a központi törvényhozásból való kiszorulás veszélyére.
Ez valós veszély, de remélem, hogy december 11-ét követően nyugodtak lehetünk. Ami bennünket illet, örülhetünk, hogy regionális pártként komoly erőt képviselünk, de sokkal hatékonyabb érdekképviseletre volna szükség a törvényhozásban, aminek a hiánya problémát jelent a számunkra. Nem kis mértékben ezért is kell megerősödnie a Magyar Közösség Pártjának, hogy az érdekképviselet ismét megvalósulhasson. Nagyon jónak tartom, hogy elkezdtük a párbeszédet a civil szférával, azokkal, akik az oktatás területén komolyan veszik azokat a problémákat, amelyek pártsemlegesek. Én mindig annak a híve voltam és továbbra is az a véleményem, hogy amíg nem közösségben gondolkodunk, a problémáink nem oldódnak meg. Olyan képviselőkre és közéleti tisztséget betöltő emberekre van ezért szükség, akik túllépve a saját- és a pártérdekeken, a közösségi látásmódot és a közösségi érdeket helyezik előtérbe.
Bárdos Gyula (Fotó: a szerző)
Miben nyilvánult meg a MÁÉRT-on, hogy a Felvidék kisebb hangsúlyt kapott, mint a Kárpát-medence többi része?
Hiányolom például, hogy gazdasági szempontból olyan jellegű támogatást nem kap a Felvidék, amilyet más elszakított területek igen.
A Vajdaság és Kárpátalja kapott komolyabb gazdasági segítséget Magyarországtól az utóbbi időben, de mindkét régió olyan rossz gazdasági helyzetben van, hogy hozzájuk képest a Felvidék, különösen annak a nyugati része, tehát a Csallóköztől az Ipolyságig terjedő terület maga a Kánaán, ahol a gazdasági élet valósággal pezsgő.
Annak ellenére, hogy nálunk kevésbé rossz a helyzet, mint másutt, szükségünk lenne egy hasonló kezdeményezésre. Ugyanis különösen a gömörieket, az Ung-vidékieket, a bodrogközieket, tulajdonképpen a nyugat-szlovákiai kerülettől keleti irányban elhelyezkedő településeinket a szegénység és a munkanélküliség legalább annyira sújtja, mint az említett régiókat. Ezért hiányolom különösen itt az ilyen jellegű csomagokat, valamint támogatásokat.
Erős és összetartó nemzetté kell válnunk
Mennyire elégedett az állandó értekezleten elhangzottakkal Őry Péter, a Magyar Közösség Országos Tanácsának vezetője?
Azok a világpolitikai változások, amelyeknek a szemtanúi lehetünk az év vége felé, pozitívabb színben láttatják a magyarság törekvéseit is a világban. Ez közösségeink megmaradásának szempontjából alapja lehet annak, hogy jó irányba induljunk el és a külföld végre a magyarságra úgy tekintsen, mint egy olyan összetartó nemzetre, amelyik tudja, hogy mit akar, miként kíván érvényesülni, gazdasági szempontból és kultúrájában is erős és összetartó nemzetté válni. Nálunk a szlovákok lakta megyékkel összehasonlítva a magyarok politikába vetett hite radikálisan csökkent. Ezért hívta fel például a december 11-i romániai választások kapcsán a miniszterelnök úr arra a figyelmet, hogy mennyire fontos és ildomos, hogy minél több magyar menjen el szavazni, hiszen csak így lehet az adott ország nemzeti parlamentjében a képviseletet biztosítani. Ami konkrétan a Felvidéket illeti, meg kell vizsgálnunk a gazdasági fejlődés lehetőségét.
Őry Péter (Fotó: a szerző)
Csallóközi polgármesterként nincsenek ilyen gondjai, hiszen nem az Ipolytól keletre lévő területen, hanem egy fejlett régióban lakik…
Azért korántsem ennyire rózsás a helyzet! Ha a szlovák gazdasági minisztérium 2002 és 2014 közötti fejlesztési térképére egy pillantást vetünk, akkor kiderül, hogy a beruházási politika terén a magyar vidékek gyakorlatilag semmiféle támogatást nem kaptak. Az pedig, hogy a csallóközi emberek dolgosak, szorgalmasak és annak érdekében, hogy eltartsák a családjukat, bejárnak Pozsonyba dolgozni, az a kormányzati támogatástól független jelenség. Az Ipolyságtól keletre lévő területet kiemelten kellene fejleszteni, hogy a regionális különbségek vagy szakadékok eltűnjenek és ezek a területek végre fejlődő pályára álljanak, hiszen ott a szlovák állam részéről most sincs semmiféle beruházás.
Hatékonyabb érdekérvényesítésre van szükség
Első ízben járva a MÁÉRT-on milyen benyomásai vannak Menyhárt Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökeként?
Ugyan pártvezetőként most először jártam a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, de annak tevékenységét korábban is figyelemmel követtem, hiszen az anyaországi és a határon túli magyar politikusoknak kiemelten fontos egyeztető fórumáról van szó. A megválasztásom után igyekeztem minél hamarabb felvenni a kapcsolatot a többi határon túli magyar párt vezetőjével, így az ember az ilyen jellegű fórumokra úgy megy, mintha a sajátjai közé menne. Úgy hiszem, egy nagyon hasznos és tartalmas napon vagyunk túl, ahol amellett, hogy sikerült reális képet kapni a többi határon túli magyar közösség helyzetéről, a felvidéki magyarság ügyeit is igyekeztünk előremozdítani.
Milyen témákat sikerült felvetni Orbán Viktornak és miként reagált rá a miniszterelnök?
Orbán Viktor miniszterelnök úrral nagyon konstruktív és gyümölcsöző tárgyalást folytattunk. Elsősorban a nemzetpolitikai és a gazdasági kérdések domináltak. A miniszterelnök úr hagyományosan jól tájékozott volt dolgaink felől, és támogatásáról biztosított.
Erdélyről hangsúlyosan volt szó a MÁÉRT-on, Szlovákiával kapcsolatban csak a „szokásos kritikát” fogalmazta meg a plenáris ülés, miközben a miniszterelnök a kiváló kapcsolatokról beszélt a visegrádi országokkal, amelyek egyik tagja Szlovákia. Nem érzett-e pártelnökként olyan mértékű ellentmondást, ami zavarta volna?
Romániában december 11-én parlamenti választásokat tartanak, az ottani magyaroknak jól jön az ilyesfajta támogatás is. Ami a visegrádi négyek közti együttműködést illeti, az csak jó, ha ezen a területen minél gördülékenyebben mennek a dolgok. Mindez azonban nem ok arra, hogy a felvidéki magyarok ne kérjék Szlovákiától azt, ami jár nekik.
Menyhárt József Halzl József társaságában (Fotó: a szerző)
Mennyire hasznosak a gyakorlatban is a MÁÉRT ülései – hiszen az idei Szlovákiával kapcsolatos programpontjai például jelentős mértékben ugyanazok, mint tavaly voltak, vagyis arról árulkodnak, hogy nem változik az ország politikája, máskülönben nem kellene ismét szerepeltetni ezeket a pontokat?
Róma sem egy nap alatt épült. Vannak dolgok, amelyeket nem lehet elégszer elmondani. A MÁÉRT egy nagyon fontos fórum, de nem egyedüli fóruma a Szlovákiával kapcsolatos döntéseknek. A Magyar Közösség Pártja elnökeként a felvidéki magyarság minél hatékonyabb érdekérvényesítése érdekében dolgozom, a MÁÉRT-on is, egyebütt is. Kitartó, aktív háttérmunkával, egyeztetésekkel – amelyek közül nem is feltétlenül mindegyik kap sajtónyilvánosságot – bizonyos vagyok benne, hogy számottevő előrelépés érhető el. Ez azonban gyakorta hosszú folyamat, és az eredmények nem mindig látszanak azonnal. Nem mindig az a fontos, hogy egyes eredmények milyen gyorsan születnek meg, hanem az, hogy megszülessenek.
