Konferenciákkal, kiállításokkal és sporteseményekkel, külön emlékév keretében kíván emlékezni jövőre Széchenyi István halálának 150. évfordulójára a Széchenyi Tudományos Társaság. Mindezekről az október 12-i ülésén tárgyaltak Budapesten a szervezet vezetői. Erdélyi Géza református püspök, az Széchenyi Tudományos Társaság kuratóriumának tagja elmondta, minden korábbinál összefogottabb emlékévvel kívánja felidézni 2010-ben a „legnagyobb magyar” örökségét társaságuk.
A rendezvénysorozat programjában helyet kapnak gazdasági, tudományos, kulturális és civil konferenciák, fórumok, kiállítások, koncertek, sportesemények. Megrendezésre kerül majd a Közép-Európa Bál is, amelyre a régió országainak meghatározó képviselőit várják.
Az emlékév szervező bizottságának elnökévé Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját és Szapáry György közgazdászt, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét választották, míg a testület védnökségét Oláh György Nobel-díjas kémikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő vállalta el.
A 2010-es Széchenyi-emlékév programja
„Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt; a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak közt alig marad egy percünk a csendes boldog élvezetre.”
(Széchenyi István: Napló, 1819.)
Legyen ez a perc a jövő év. Rajtunk áll.
2010 Széchenyi István halálának 150. évfordulója, s egyben a legnagyobb magyar minden korábbinál összefogottabb emlékévének alkalma is. A Széchenyi Tudományos Társaság ezért korszakokat átfogó gazdasági, történelmi, kulturális, tudományos és művészeti tanácskozásokat rendez, melyek vezérfonala Széchenyi István gazdag életművének, szellemi hagyatékának mind teljesebb bemutatása, újraértelmezése és alkalmazási lehetőségeinek felkutatása a jelen körülményei között, mert hisszük: múlt nélkül nincsen jövő.
Széchenyi István óriási, személyes tapasztalatokra épített tárgyi tudása, ennek rendszerbe szervezése, azaz a magyar történelemben ritka és következetes megújító tudatosság, a provinciális részérdekeken túl látó gazdasági és politikai távlatosság utódait is kötelezi. Ha Széchenyi István szellemi örököseinek akarjuk magunkat tudni, nem lehetünk kicsinyesek, örökké békétlenek, a hibákat mindig csak másokban meglátók. Tudnunk kell helyünket a világban, és világos, pontos gondolatokkal megosztani ezt a tudást másokkal is.
Közép–Európában élő magyarok vagyunk. Gondjaink, örömeink, hétköznapjaink, ünnepeink, történelmünk, jelenünk és nyilván jövőnk is sok ponton érintkezik a köztünk és körülöttünk élő más népekéivel. Ha velük beszélünk, magunkkal beszélünk, s a Széchenyi-féle távlatos gondolkodást képviseljük. Ezt szolgálja a Közép–Európai Civil Fórum életre hívása – az emlékév talán legjelentősebb lépése – amivel népeink önfeladás nélküli megbékélését segíthetjük.
A Közép–Európai Civil Fórum védernyője alatt konferenciákat tervezünk a térség legkiválóbb szakembereinek részvételével:
Gazdaság:
„Együtt, mint régen is” – a felzárkózás stratégiája-(a lóvasúttól – a 4-es metróig) Budapest
„Budapest – Európa gyógyfürdő fővárosa”- (turisztika, fürdőkultúra) Budapest
Tudomány, kultúra
„Közös múlt, külön jövő?” – közös történelem! Budapest
Fiatalok benzin nélkül – az alternatív energia új felhasználási formái a közlekedésben – Győr
Nagyvárosok találkozója – Debrecen, Nagyvárad
A „Nyitott Múzeumok” új korszaka
Civil Fórum
„Civil Világ” – érdekérvényesítés a XXI. században – (Közép- Európai Civil Fórum) Lendva, Szlovénia
„Határtalanul” – a testvértelepülések – új kihívások az Unióban, Pozsony
A gazdaság és a tudomány mellett a kultúra legváltozatosabb színterein is meg kell idézni Széchenyi Istvánt. Sportrendezvények, képzőművészeti és történelmi tárgyú kiállítások, könyvbemutatók zenei programok és sok minden más esemény színesíti majd az ünnepi évet, melynek egyik csúcspontját jelenti a Közép–Európa Bál, ahová a térség országainak színe–java hivatalos lesz.
A Széchenyi Tudományos Társaság természetesen nem tudja, de nem is akarja kisajátítani az emlékévet. Együttműködni kívánunk a hagyományápolásban már régóta becsülettel helytálló Széchenyi Társasággal és mindazon szervezetekkel –, iskolákkal, egyesületekkel Magyarországról, határokon túlról, szerte a nagyvilágból, a szomszéd népekből –, akik tisztelik a Széchenyi István teremtette erkölcsi és gazdasági értékeket.
Mert hit és erkölcs nélkül nem lehet élni. Az istentelen életből hiányzik az a ragyogás, amit Széchenyi István hagyott ránk. Mi nem a sötétben, hanem a fényben akarunk élni. Együtt.
Széchenyi Mihály elnök és Szunai Miklós, ügyvezető elnök
Felvidék Ma
